Néhány szót kell ejteni a futószárazásról, mert a laikus gyakorlat azt tartja, hogy ez a legegyszerűbb lótanítási módszer és igen hamar alkalmazza is.
A futószárazás ne helyettesítse a csikó előtréningjét, illetve az előtréninget nem futószáron, hanem szabadon végeztessük.
A futószárazás célja:
- a ló testtartásának javítása,
- a mozgáshibák kiküszöbölése,
- a “besavanyodott ló” elengedettségének visszanyerése,
- s végezetül a bemelegítés, a lejártatás.
Az említett célok közül a mindennapi gyakorlat a végső soron említett okból nyúl a futószárazáshoz, pedig az előbbiek a fontosabbak, de ugyanakkor a nagyobb szakértelmet igénylők.
Az előbbi okokból alkalmazott futószárazás helyes alkalmazásához tulajdonképpen a lókiképzéshez értő oktató szükséges.
Ilyen képzettség nélkül igen kétes értékű a futószárazás és esetleg több kárt okozhat, mint hasznot.
A bemelegítés és lejártatás céljából végzett futószárazás kivitelezése a következő. A zabbal kínált csikó fejére felhelyezzük a kapicánt (kényszerkötőféket) vigyázva azonban, hogy a fülét ne sértsük, fájdalmat ne okozzunk.
A kapicánnak nincs zablája, orrszíjának felső része nehéz, fémes. Ennek középső karikájába csatoljuk a 10-14 m hosszú futószárat, s közben a jártatóhevederhez is hozzászoktatjuk a csikót.
Ha nincs kapicánunk, a zabla mindkét oldali karikájába 1-1 kikötőszárat csatolunk, és a csikó természetes fejtartása mellett kikötjük azokat a heveder kápakarikáihoz. A csikó szájának érzékenységét óvjuk ezzel.
A futószárat a belső zablakarikába csatoljuk. Lépés, és ügetőmunkát végeztetünk vele. Közben megállítjuk és indítjuk is.
Amikor már szóértő lesz a csikó, elkezdődhet a hámhoz szoktatása.
Dr. Ócsag Imre: A gazdasági ló (Gazda Kiadó)
