Sok gazdi úgy gondolja, hogy a kutya viselkedése „nevelés kérdése”. És valóban: a következetes tréning és a felelős tartás kulcsszerepet játszik. De a történet ennél árnyaltabb. A genetika, a korai élmények – és igen, a hormonok – is hatással lehetnek arra, hogy egy eb nyugodt, magabiztos vagy éppen szorongó természetű lesz. Egy friss, a PLOS One folyóiratban megjelent kismintás vizsgálat szerint a „jobban viselkedő” kutyák szervezetében alacsonyabb kortizolszintet és – bizonyos mérések alapján – magasabb szerotoninszintet találtak.

Mi az a kortizol, és mit csinál a kutyában?

A kortizolt gyakran nevezik stresszhormonnak. A szervezet akkor termeli, amikor a „üss vagy fuss” reakció beindul – például ijedtség, bizonytalanság vagy fenyegetés hatására. A kortizol segít ébren tartani a testet, szabályozza az anyagcserét és a vércukorszintet, és felkészíti a szervezetet a gyors reagálásra. Rövid távon hasznos. Hosszú távon viszont a tartósan magas kortizolszint összefügghet fokozott ingerlékenységgel, szorongással vagy viselkedési problémákkal – akárcsak az embereknél.

Hogyan vizsgálták a kutyákat?

A dél-koreai Kyungpook Nemzeti Egyetem kutatói 24 különböző fajtájú kutyát vizsgáltak – többek között beaglet, border collie-t és keverék kutyákat.

A viselkedést egy úgynevezett Wesen-teszt segítségével mérték fel. Ez egy standardizált temperamentumteszt, amely során megfigyelik, hogyan reagál az állat különféle helyzetekre: például idegen ember jelenlétére, egyedüllétre, vagy más kutyákkal való találkozásra. A teszt előtt és után nyálmintát vettek a kutyáktól, és megmérték a kortizol- és szerotoninszintet.

Az eredmények szerint azok a kutyák, amelyek magasabb pontszámot értek el – vagyis nyugodtabbnak, magabiztosabbnak és kiegyensúlyozottabbnak bizonyultak –, általában alacsonyabb kortizolszinttel rendelkeztek. Náluk a teszt okozta stressz sem váltott ki akkora hormonális „ugrást”, mint az alacsonyabb pontszámot elérő társaiknál.

A szerotonin – amely a jó közérzethez és hangulatszabályozáshoz kapcsolódó ingerületátvivő anyag – esetében a különbség nem volt minden mérésben statisztikailag szignifikáns, de a magasabb pontszámú kutyáknál a teszt előtt magasabb alapszintet mértek.

Okoz vagy csak együtt jár?

Fontos hangsúlyozni: a vizsgálat kismintás volt, és nem bizonyítja, hogy a hormonok okozzák a viselkedést. Lehetséges, hogy a nyugodtabb temperamentumú kutyák szervezete kevésbé reagál hevesen a stresszre. De az is elképzelhető, hogy a biztonságos környezetben élő, kiegyensúlyozott kutyák hormonrendszere stabilabb. A kapcsolat kétirányú is lehet.

Mit jelent ez a gazdiknak?

Ez a kutatás elsősorban tudományos szempontból érdekes. A jövőben elképzelhető, hogy a hormonvizsgálatok segíthetnek munkakutyák – például terápiás, rendőrségi vagy vakvezető kutyák – kiválasztásában.

A hétköznapi gazdik számára azonban az üzenet egyszerűbb:

  • A krónikus stressz a kutyáknál is hatással lehet a viselkedésre.
  • A biztonságos, kiszámítható környezet csökkenti a stresszhormonok tartós emelkedését.
  • A megfelelő mozgás, mentális lefárasztás és pozitív megerősítéses tréning hozzájárul a hormonális egyensúlyhoz.

Mikor gyanakodjunk stresszre?

Tartós lihegés, indokolatlan agresszió, remegés, túlzott ugatás, rombolás vagy kényszeres viselkedések (például mancsnyalogatás) jelezhetik, hogy a kutya stresszes. Ilyen esetben érdemes állatorvoshoz vagy viselkedésterapeutához fordulni – nem „rossz kutyáról”, hanem esetleg túlterhelt idegrendszerről lehet szó.

A lényeg

A jó viselkedés nem pusztán engedelmesség kérdése. A kutya idegrendszere, hormonháztartása és életkörülményei együtt formálják a temperamentumot. A kortizol nem ellenség – csak jelzőfény. Ha túl gyakran villog, érdemes megnézni, mi áll mögötte.

Stresszcsökkentő tippek kutyáknak

Ha úgy érzed, kedvenced túl gyakran „pörög túl”, néhány egyszerű lépéssel sokat tehetsz a hormonális egyensúlyért is.

  • Szimatmunka és keresős játékok – A szaglás mentálisan fárasztó és nyugtató tevékenység a kutyák számára. Egy elrejtett jutalomfalat vagy egy szimatjáték többet érhet, mint egy hosszú, de ingermentes séta.
  • Kiszámítható napirend – Az etetés, séta és pihenés nagyjából azonos időpontban történjen. A rutin biztonságérzetet ad, ami csökkenti a stresszválaszt.
  • Megfelelő pihenőhely – Legyen a kutyának saját, zavartalan helye, ahová visszavonulhat. A túl sok inger – főleg városi környezetben – tartós kortizolszint-emelkedést okozhat.
  • Pozitív megerősítés – A büntetés alapú módszerek növelhetik a stresszt. A jutalmazáson alapuló tréning erősíti a bizalmat és csökkenti a szorongást.
  • Megfelelő mozgás – A fajta és életkor szerinti mozgásigény kielégítése alapvető. A felgyülemlett energia gyakran viselkedési problémák formájában jelenik meg.

Ha a tünetek tartósak vagy súlyosak, érdemes állatorvossal konzultálni, mert bizonyos hormonális vagy egészségügyi problémák is állhatnak a háttérben.

Mikor érdemes viselkedésterapeutához fordulni?

Vannak helyzetek, amikor a gazdi minden igyekezete ellenére sem javul a kutya állapota. Ilyenkor nem kudarc segítséget kérni – éppen ellenkezőleg.

Érdemes szakemberhez fordulni, ha:

  • a kutya agressziót mutat emberekkel vagy más állatokkal szemben,
  • a szorongás jelei (remegés, rombolás, túlzott ugatás) tartósan fennállnak,
  • szeparációs szorongás gyanúja merül fel,
  • hirtelen, megmagyarázhatatlan viselkedésváltozás jelentkezik.

A viselkedésterapeuta és az állatorvos együtt tudja kizárni az esetleges egészségügyi okokat, és személyre szabott tervet készíthet. És talán ez a legfontosabb: a kiegyensúlyozott kutya nemcsak jól nevelt, hanem jól is érzi magát a bőrében.