Az autizmusról szóló beszélgetések általában emberekről szólnak, és arról, hogyan befolyásolja ez az állapot az életünket. De vajon előfordulhat-e autizmus az állatoknál is? Ez a kérdés egyre több kutató érdeklődését kelti fel, és az utóbbi években több érdekes tanulmány is foglalkozott a témával.

Mi az autizmus?

Az autizmus egy neurodivergens állapot, amely befolyásolja a társas készségeket, a kommunikációt és a viselkedést. Az autizmus spektrumállapot (ASS) különböző formában jelenhet meg, és súlyossága is változó lehet. Az autizmus lényege, hogy az érintett személy agya másképp dolgozza fel az információkat, ami eltérő társas és viselkedési mintákhoz vezethet.

Autizmus az állatoknál: tény vagy fikció?

A kutatók egyre inkább azon gondolkodnak, vajon az állatoknál megfigyelhető-e hasonló tünetegyüttes, mint amit az emberi autizmusnál látunk. Az állatvilágban az autizmushoz hasonló viselkedésformákat leginkább laboratóriumi kísérletek során figyelték meg.

Az egyik legismertebb kutatási terület az egérmodellek alkalmazása. Az egereknél genetikai módosításokat hajtottak végre, hogy megvizsgálják, hogyan hatnak ezek a változások az állatok társas viselkedésére. Az eredmények azt mutatták, hogy az ilyen módosított egerek gyakran mutattak csökkent társas készségeket, ismétlődő viselkedéseket és szokatlan érdeklődési kört – mindezek hasonlóak az emberi autizmus tüneteihez. Egy 2015-ös tanulmányban például a kutatók az SHANK3 gén delécióját vizsgálták egerekben, és olyan viselkedési eltéréseket találtak, amelyek az autizmus spektrumzavarra emlékeztetnek.

Delfinek és elefántok: szokatlan viselkedés a természetben

Nem csak laboratóriumi állatoknál figyeltek meg ilyen viselkedést. Egyes tudósok szerint a delfineknél is megfigyelhetők autisztikus vonások. A delfinek híresen szociális állatok, viselkedésük rendkívül összetett társas struktúrát mutat. Néhány esetben azonban megfigyelték, hogy egyes egyedek nem reagáltak társaik játékos közeledésére, illetve ismétlődő mozdulatokat végeztek. Bár konkrét tudományos publikációk ritkák ebben a témában, a tengeri emlősök viselkedésének kutatása során felmerültek ilyen jellegű megfigyelések.

Hasonló viselkedési mintákat dokumentáltak elefántoknál is. Az elefántok rendkívül érzelmes és intelligens állatok, és erős kötődést alakítanak ki társaikkal. Azonban néhány egyed szokatlanul elkülönült, és ismétlődő viselkedési formákat mutatott, mint például a folyamatos hintázás, ami emberi szemmel nézve autisztikus tünetnek tűnik. Egy 2006-os tanulmányban például az állatkerti elefántok sztereotip viselkedését vizsgálták, és hasonlóságokat találtak az autisztikus viselkedésmintákkal.

Autizmus-szerű viselkedés a kutyáknál

A kutyák esetében is felmerült az autizmus lehetősége, bár ezt inkább autizmus-szerű viselkedésnek nevezik. Egyes kutatók szerint bizonyos kutyafajtáknál – különösen azokra jellemzően, amelyek hajlamosak az “érzelemmentesebb” viselkedésre – megfigyelhetők olyan tünetek, mint a társas játék iránti érdektelenség, vagy az állandó sztereotíp mozdulatok ismétlése. Egy 2015-ös tanulmány például a bullterrierek farokkergetési viselkedését vizsgálta, és lehetséges kapcsolatot talált az autizmus spektrumzavarral.

Miért fontos az állatok autizmusának kutatása?

Az állatvilágban megfigyelhető autisztikus tünetek kutatása nemcsak az állatok viselkedésének jobb megértéséhez járulhat hozzá, hanem az emberi autizmus kutatásában is új perspektívákat nyithat. Az állatkísérletek révén közelebb kerülhetünk annak megértéséhez, hogy milyen genetikai és neurobiológiai folyamatok állnak az autizmus hátterében, és hogyan kezelhetők ezek.

Kihívások és érdekességek az autizmus állatvilági megfigyelésében

Az autizmus állatvilági megfigyelése azonban kihívásokkal is jár. Az állatok esetében nehezebb meghatározni, hogy viselkedésük mennyiben tudatos, és mennyiben vezethető vissza élettani válaszokra. Emellett a szociális viselkedés is állatfajonként különböző lehet, így az emberekkel való összehasonlítás mindig bizonyos fokú óvatosságot igényel.

Az autizmus kérdése az állatvilágban tehát egy izgalmas és új kutatási terület, amely remélhetőleg további betekintést nyújt majd mind az állatok viselkedésének, mind az emberi neurodiverzitás megértésébe.