A régi mondás szerint a jó lónak nincsen színe. Vagyis mindegy milyen színű.

Ez annyit jelent, hogy a ló színének csak esztétikai szempontból van jelentősége, és ízlés dolga, hogy kinek melyik tetszik.

A ló alapszínei

Szürke, fakó, pej, fekete, sárga. Hidegvérű, illetve sodrott lovakra jellemző szín a deres, ami nem tévesztendő össze a sötétszürkével!

A színekre a magyar nyelvnek roppant gazdag tárháza van, egyesek szerint közel 300 szót használt valamikor a magyar a különböző színek elkülönítésére.

Szürke

Tudnivaló, hogy szürkén nem születik egyetlen csikó sem, hanem valamely színből szürkül ki, mintegy “megőszül”. A szürkülés a szemek körül kezdődik, majd folytatódik a fej egészén, majd végül a testen játszódik le a folyamat. Tehát a szürke lónak a feje mindig a legvilágosabb, kivéve amikor már a ló egész teste teljesen “kifehéredett”.

Deres

A deres ló szintén “őszül”, de annak éppen a feje marad meg élete végéig eredeti színében. Ezenkívül a szürke lovon a bélyegzés helyén fehér szőr nő, a deres lovon színes. A szürke lehet – attól függően, hogy milyen volt az alapszín – acélszürke, mézszürke, almázott szürke (és nem almás), míg a deres is lehet fekete-deres, pej-deres, sárga-deres.

Tarka

Meg kell említeni a nálunk kevésbé szokványos tarka színt is.

Fakó

Fakó, vagy sárgás színű rövid szőrök, és fekete vagy egészen világos hosszú szőrök jellemzik. Előző a közönséges fakó, utóbbi az izabellafakó. (Árnyalatai: zsufafakó, egérfakó.) Gyakran fordul elő a szíjalt hát.

Pej

Barnás árnyalatú rövidszőrök, fekete hosszúszőrök és lábvégek. Árnyalatai közül néhány: gesztenyepej, meggypej, sötétpej, világospej stb. Speciális szín az ún. zöldlábú pej, amikor a sörény és a farok fekete, de a lábvégek a test fedőszőreivel azonos színűek.

Fekete

A fedő és a hosszú szőrök is feketék.

Sárga

A test fedőszőrei, a hosszú szőrök és a lábvégek azonos színűek, legfeljebb árnyalatban térnek el kissé egymástól, és a sárgának, “barnának” bármely árnyalatai, az egészen világostól a majdnem feketéig. Ez azt jelenti, hogy egy sárga ló lehet akár sokkal sötétebb egy pejnél. Néhány árnyalata: világossárga, sötétsárga, szénsárga, májsárga, szegsárga, agyagsárga. Ha a sörény és a farok jóval világosabb a testnél, “szőke”, akkor kendersörényű sárgáról beszélünk.




A színek öröklődése

A színek öröklődése meglehetősen bonyolult, és bizonyos részletei ma sem tisztázottak száz százalékos biztonsággal, de két alapszabályt illik tudni:

Szürke csak akkor születik, ha valamelyik közvetlen ős, az apa vagy az anya szürke.
Két sárga keresztezésekor csak sárga csikó születhet.

Jegyek

A ló fején és lábán található fehér foltokat nevezzük jegyeknek. Nem tévesztendő össze a bélyegekkel, ami a lovak tartós megjelölésére szolgál.

A fejen található lehet (a fehér terület méretét tekintve növekvő sorrendben): tűzött virág, virágcsa, virág, kis csillag, csillag, nagy csillag, keskeny orrcsík, orrcsík, végigfutó hóka, széles hóka, lámpás. A felső ajkon lehet piszra, az alsón szárcsa. Ha mindkettőn van, és nagy terjedelmű, akkor tejfeles száj, ha ugyanez foltosan, akkor békaszáj.

A lábon lévő fehér jegy a kesely, aminek a leíráskor meg szoktuk határozni a magasságát, például csűdben kesely, vagy félszárban kesely, illetve, hogy foltos-e, valamint hogy a keselység széle egyenlőtlen-e.

Ha a ló hasán van fehér folt, akkor fecskehasúnak, ha a testén nem egybefüggő fehér folt van, hanem a test alapszínével tarkított, akkor habos-tarkának nevezzük.

Novotni Péter: Lótartás a családban (Gazda Kiadó)