Sokan kötik össze a fáradtsággal az ásítást, pedig nem minden esetben erről van szó.
Egy izgatott, mondjuk épp sétálni készülő kutyánál megjelenő ásítozásra aligha foghatjuk rá, hogy a kimerültségének a jele. De akkor miért csinálja?
Bár a köztudatban a mai napig az alacsony energiaszinttel vagy unalommal társítjuk az ásítást, ez a valóságnak egy igen csekély szeletét teszi csak ki. Van, amikor valóban a pihenés iránti vágyunk jelenik meg így, de a kutyáknál ennél sokkal komplexebb folyamatról van szó. A következő esetekben is megfigyelhető:
Izgatottság, várakozás
Ha számára valami izgalmas közeledik, mondjuk séta a parkban, akkor is megfigyelhető az ásítás, amit sokszor nyújtózás is követ. Ezzel mintha felkészítené a testét a közelgő eseményekre, fokozza a tettrekészségét.
Szorongás, stressz
Idegességében pótcselekvésként jelenik meg az ásítozás, ezzel próbálja levezetni a feszültségét. Olyan ez a kutyák számára, mint nálunk a körömrágás vagy az ujjainkkal dobolás az asztalon.
Bizonytalanság
Mondjuk, ha kap a kutya egy feladatot és nem igazán tudja, hogy mit várunk tőle, akkor ezzel húzza egy kicsit az időt és oldja a helyzet kellemetlensége miatti stresszt. Ugyanis szeretne megfelelni, de éppen nem tudja, hogyan.
Békés szándék
Sokszor ásítással jelzik egymás, vagy akár az emberek felé, hogy nem akarnak támadni, nincs semmi rossz szándékuk, mondhatni békével jöttek. Ezzel próbálják elejét venni egy konfliktusnak.
Empátia
Az ásítás ragadós, így sokszor az is elég hozzá, ha mástól látják. Ha mi ásítozunk, vagy egy másik kutya, idővel mindenkihez elér.
Honnan tudhatjuk, hogy épp miért ásít?
Ez nagyban függ az adott körülményektől és helyzettől. Figyeljünk a testbeszédében az egyéb jelekre is, azok elárulják, hogy a fentiek közül mi váltja ki!
Forrás: PetMD
https://youtu.be/-eXmvl1zAes
