Kiadványok sora készült a témában, a válasz nem olyan egyszerű.
Kezdő akvaristáknak mégis szeretnénk segíteni, megpróbálunk röviden és egyszerűen kijelölni egy induló csapásirányt. Ha valaki épp most készül, hogy beruházzon egy akváriumba, a következő alaptéziseket érdemes figyelembe vennie.
Azzal nem nagyon lehet mellélőni, ha azonos területről származó halakat és növényeket költöztetünk egy medencébe. Akik eredetileg is együtt éltek, jó eséllyel összezárva is gond nélkül meglesznek egymással. Ha sikerül megtalálni a vízben élő állatok és növények arányát, akkor apránként kialakul egy természetes egyensúly az akváriumban.
Ha nem vagyunk biztosan abban, hogy azonos területről származnak az állatok, mindenképp figyeljünk oda a vízhőmérséklettel kapcsolatos igényeikre. Értelemszerűen a hűvösebb klímát kedvelő halak sosem lesznek boldogok ugyanabban a vízben, amelyben a melegebb vizet kedvelők vígan eléldegélnek.
A ragadozó halakat csak nagyobb testű, békés halakkal lehet egy akváriumban elhelyezni, különben a kishalak csak vacsoraként fognak szolgálni.
A sügérek sok esetben mutatnak agresszivitást más halakkal szemben, főként, ha többen vannak összezárva, így őket csak bizonyos fajokkal lehet társítani.
A sziámi harcoshal több hím egyede sem lehet egy akváriumban, mert megölik egymást.
Ha ezeket feldolgoztuk, lehet vízrétegekben is gondolkodni. Mondjuk a felső rétegben úszkáló guppik vagy plattik mellett jól megférnek a középső rétegben ficánkoló neonhalak, akik rajban érzik jól magukat. Belőlük több darabot is vásárolhatunk, melléjük pedig érdemes betársítani alsó rétegben motoszkáló kisebb harcsaféléket.
Az egyedszámuk függvényében válogassuk össze a vízinövényeket, igény esetén pedig csigákat is rakhatunk melléjük. Persze nem mindegy az sem, hogy mekkora az akvárium mérete, de a legtöbb kereskedésben hozzáértő eladók állnak rendelkezésünkre!
