Az összes háziállataink közül a ló az, amely leginkább megköveteli a természetszerű tartást.

A ló ugyanis fizikai erejével hasznosít, és ehhez kidolgozott izomzatra, szilárd csontrendszerre, nagy kapacitású szívre, tüdőre van szüksége. Ha ezek híján van a ló, inkább hamarabb, mint később tönkremegy, selejtes lesz.

A mozgásszegényen nevelt ló azt nélkülözi, ami tartós munkavégzésre képessé tenné.

Ma senki sem ütközik meg azon, hogy hétszám, hónapszám (esetleg egész éven át) nem mozog, nem futhat kiadósan a ló. Ha ma valaki szép csikóval, lóval dicsekszik, az a jó kondíciót jelenti csak és teljesen figyelmen kívül hagyják a kidolgozott izomzatot.

Hogyan számolhatjuk fel a tétlenül tartást?

Vegyük először az egyszerűnek látszó, de mégis bonyolult esetet, a munkalovat. Ezek a napi munka végeztével éjszakára az istállóba kerülnek pihenni. Az istálló általában védelmet, jó közérzetet, pihenési és könnyű takarmányozási lehetőséget nyújt az állatnak.

Hibája pusztán az, hogy rögzítve van a ló, így éjszakára felügyeletet is kíván, mert saját magában és a másikban is kárt tehet, ha a lekötésbe valami hiba csúszik. Nem is beszélve a “megzabálásról”, amely az elszabadult lóval fordulhat elő, ha hozzáfér az abrakhoz.

Az éjjeliőr, az éjszakai ellenőrzés egyre inkább a múlté, így szükség van a felügyelet nélküli, biztonságos éjszakázás megoldására. Ez a kívánalom nemcsak a munkalónál, de a sportlónál, a versenylónál is előfordul. A megoldás az egyes boksz.




Az egyes boksz, a boksz istálló mérete legalább 16 m2 alapterület, 3 méter falmagasság. Ha két összeszokott lovat tartunk benne, úgy az alapterület 20 m2. A boksz istálló, tehát nem a régi értelemben vett istálló, hanem csak egyetlen helyiség, vályog- vagy téglafallal, az egyik oldalán félbe nyíló ajtóval. Ebből az istállóból, ha kifutóhoz csatlakozik, állandóan kijárhat a ló, a csikó az előtte levő karámba.

A kifutó alakja inkább hosszúkás legyen, hogy kiadósan tudjon mozogni az állat. Ha a karám területe nagyobb fél kataszteri holdnál, akkor gyepes legelőt is adhat, és ha a kisülés ellen júliusban öntözzük, állandó gyephez juthat a ló, a csikó. A feles ajtó, amelynek felső fele az igen nagy hideg kivételével mindig nyitva van, a lovak részére érdeklődő hely is, ahonnan nagy kíváncsisággal szemlélődnek. Az ajtó mellett lehet kifelé billenő zaboló, mely kívülről tölthető. Az ajtóval szemben levő falnál lehet kis vályú, szénaráccsal.

A bokszistállót lehet kivitelezni padlástérrel, de jobb a lapos tetejű megoldás. Itatócsészével vagy anélkül készíthető.

Dr. Ócsag Imre: A gazdasági ló (Gazda Kiadó)