Kicsi, szőrös és repül – nem, nem egy mesehős, hanem a cukormókus! Ez az apró, Ausztráliából származó erszényes egyre népszerűbb házikedvenc, különleges külseje és kedves természete miatt. De mielőtt valaki hazahozna egy „repülő” kisállatot, érdemes tudni: a cukormókus tartása nemcsak aranyos, hanem komoly felelősség is.

Mi is az a cukormókus?

A cukormókus (latin nevén Petaurus breviceps) egy apró, éjszakai életmódot folytató erszényes, amely nevét arról kapta, hogy imádja az édes nektárt, a gyümölcsöket – és mert képes vitorlázva siklani egyik ágról a másikra, akár 40-50 métert is. A repülést egy bőrhártya teszi lehetővé, ami a mellső és hátsó lábak között feszül. Otthoni körülmények között ez inkább azt jelenti, hogy a szekrény tetejéről a függönykarnisra „repül” – és közben hatalmas élményt szerez magának (és némi káoszt a gazdinak).

Engedélyköteles vagy sem?

A cukormókus tartása Magyarországon engedélyköteles, hiszen egzotikus, védett állatról van szó. Csak tenyésztett, mikrochippel ellátott és számlával igazolható példány tartható, amelyet a gazdának be kell jelenteni a hatóságoknál. A természetből befogott egyedek tartása szigorúan tilos, és az ilyen kereskedelem állatkínzásnak minősülhet. Érdemes tehát mindig megbízható tenyésztőtől beszerezni az állatot, aki igazolni tudja annak származását.

Hol és hogyan élhet jól egy cukormókus?

A mókusok nagyon mozgékony, társas lények. Egyedül tartani őket nem ajánlott, mivel páros vagy kis csoportos életmódot folytatnak – ha magányosak, stresszesek lesznek, sőt depressziót is mutathatnak. Tágas, magas röpde vagy ketrec szükséges számukra, tele mászási lehetőséggel, ágakkal, játékokkal és alvó fészkekkel.

Fontos a megfelelő hőmérséklet is: a cukormókus 22–27 °C között érzi jól magát, a hideget nehezen viseli. Lakásban tartható, de éjszakai aktivitása miatt a hálószoba nem a legjobb hely számára – ilyenkor ugyanis csivitel, zörög, és néha repülési kísérleteket tesz.

Mit eszik egy cukormókus?

Étkezésük változatos: gyümölcsök, rovarok, virágnektár és speciális cukormókus-tápok alkotják az étrendet. Fontos a fehérje (pl. főtt tojás, lisztkukac), a kalcium és a vitaminpótlás, különben könnyen csont- vagy izomproblémák alakulhatnak ki. Az édességet – még ha a nevükben is benne van – csak természetes formában, gyümölcsből kaphatják.

Szelíd, de nem gyerekjáték

A cukormókus képes szoros kapcsolatot kialakítani a gazdájával, de ehhez türelem és sok interakció kell. A legjobb, ha már fiatal korában kezdjük a kézhez szoktatást. Fontos viszont tudni, hogy ezek az állatok könnyen megijednek, és ha stresszesek, akár haraphatnak is – nem agresszióból, hanem védekezésből.

Cukormókus-tartás: hobbi, nem divat

Egy cukormókus 10–12 évig is élhet, ezért hosszú távú elköteleződést jelent. Aki belevág, ne „különleges kis kedvencet” keressen, hanem társat, akinek biztosítani tudja a megfelelő környezetet, társaságot és gondoskodást.

Kis test, nagy felelősség

A cukormókus bámulatos, intelligens és játékos kisállat, amely sok örömet adhat – de csak akkor, ha megértjük a természetét. Nem dísz, nem plüssfigura, hanem egy különleges lény, aki repülni szeret, éjszaka él, és társaságra vágyik. Ha mindezt tiszteletben tartjuk, egy kis „repülő csoda” költözhet az otthonunkba – legálisan és boldogan.