Az elbírálás legfontosabb szempontjai.

A nyak

A nyak megítélése azért fontos, mert az izomzata befolyásolja a mozgás térölelőségét, a törzs rögzítését és a hámba dönthető eleven erőt.

A gyors lovaknál a fő hangsúlyt a hosszára, hámosoknál a gazdag izomzatára tesszük. A hámosok nyaka a fej hosszánál 2-5%-kal, a versenylovaké csaknem 20%-kal hosszabb.

Elbíráláskor nézzük: a hosszát, izmoltságát, irányát, arányosságát és mozgékonyságát. Az irányáról úgy kaphatunk képet, ha a nyak kapcsolódását szemléljük a háttal, illetve a marral.

A magas, gazdagon izmolt nyakillesztés ráborul a marra, és a baltavágást nem is lehet kivenni. A hidegvérűeknél igen gyakori e jelenség.

Alacsony nyakillesztéskor a baltavágás jól kivehető. A nyak oldalai összefolynak a vállal, a torokéi mélyen a szügybe ér, hátizomzata feszes, hordozóképessége nagy. Az elülső lábakra több súly jut, gyorsabb elhasználódásúak (pl. versenylovak).

A többoldalú használatra a középmagas nyakillesztés a legmegfelelőbb.

A mar

A mar a baltavágásnál kezdődik (a nyak és a mar találkozási pontja) és a hátig tart. A gyors mozgású lovaknál az itt tapadó izmok erőkarja végett az a kívánatos, ha e testtája magas, hosszú, izmos. Gazdasági lovaknál a fő hangsúly az izmoltságon van. Tömeges izmok tegyék teltté a mart. Mivel a nyakillesztésük is inkább magas, a baltavágásnál a nyak és a mar gazdag izmoltsága egybeolvad.

A felsővonal alakulása:
a) kifejezett mar, szabályos felsővonal,
b) magas nyakillesztés, alacsony mar, kissé előremélyedt hát,
c) magas, rövid mar, kissé puha, hosszú hát,
d) izmos, vastag nyak, magas nyakillesztés, nem kifejezett mar; puha, rövid hát




Sodrott lovakon, néha hidegvérű fajtákon is előfordul, hogy a laza nyak és mar szegény izomzata folytán csüngő nyak, szalonnás nyak és mar lép fel. Nemcsak szépséghiba, de lazasága folytán elítélendő. A csikókon előforduló süppedt mar mozgatással és helyes takarmányozással megszüntethető.

A törzs

A törzs felső vonala (a mar, a hát, az ágyék és a far) fontos rész. ívként köti össze az elülső és a hátulsó lábakat. Alakulása meghatározza a mozgást, a lépés hosszát és az erőátvitel biztonságát. Gazdasági lovakon a gazdagon izmolt hátat kívánjuk meg.

A hidegvérű fajtákon a hátcsigolyák rövidsége és a gazdag hátizomzat folytán a barázdált hát előfordulhat, amelynek gerincéle behúzódott. Inkább előny, mint hátrány. Ezeknél gyakran puha vagy hajlott, esetleg előremélyedt a hát.

E hibákat tenyésztéssel általában felszámolhatjuk. A rövid hát rövidíti a lépést. Gyors mozgású lovakon volt idő, főleg a nyerges célú egyedeken, amikor a rövid hátra törekedtek. De kitűnt, hogy még a versenylovakon sem kívánatos a túl rövid hát.

Az ágyék

Az ágyék jó alakulású, ha kissé felfelé ível, izmos, rövid, széles. Ha bármelyik kívánalma hibás, szigorúan el kell ítélni a lovat, mert az elülső törzsrészt a hátulsóval e táj köti össze, és itt a hibát nem enyhítik a bordák, mert az ágyékcsigolyák – arab lónál 5, egyéb lovaknál 6 – borda nélküliek. Az ágyék súlyos alaki hibáját kötéshibának hívjuk.

A far

A far hatalmas izmok tapadáshelye, ezért igen szigorúan bíráljuk meg. Három szélességi méretével (a külső csípőszögletek közötti, a tomporok közötti és az ülőgumók közötti) és egy hosszúsági méretével (a külső csípőszöglet és az ülőgumó közötti vízszintes vetület hosszával) jellemzik.

A far formái:
a) egyenes far, b) vízszintes far, c) barázdált far,
d) csapott far, e) ormos far

Gazdasági lovaknál a széles farforma a jó. Gyors mozgású lovakon izmos legyen és egyenes, vagyis ne csapott és ne is vízszintes. Egyenesnek akkor ítéljük, ha a külső csípőszögletnél kb. 10 cm-rel alacsonyabban helyezkednek el az ülőgumók. A far hossza a marmagasságnak 33-36%-a melegvérűeken és 27-30%-a a hidegvérűeken.

A hidegvérűek csapott fara a nagy tolóerő kifejtéséhez alkalmas lehet, és biztonságos a faralátámasztás is, de rövidíti a fart és a farizmokat. Ugrólovakon is elnézik a kisfokú csapottságot. A gazdagon izmolt far főleg a hidegvérű fajtákon barázdált.
A farok

A farok képzéséhez a 17-21. farokcsigolya járul, amelyekből az első kettő-négy még a farral függ szorosan össze és a faroktövet alkotja. A szabad farokrész a farokrépa (farokkocsány), amely hosszú szőrrel fedett.

Vannak országok, ahol a farokrépát kurtítják, hogy a far szélesebbnek, izmoltabbnak látszódjék. Nálunk ezt nem teszik, de nem is ajánljuk, mert a hosszú farokszőrökkel űzi el a ló nyáron a nagy melegben a rovarokat.

Dr. Ócsag Imre: A gazdasági ló (Gazda Kiadó)