Gyerekkorunk egyik alapköve, hogy a macskák a tejet, az egerek a sajtot szeretik.
Ez a városi legenda régóta tartja magát, olyan mesék, mint a Tom & Jerry egyik alaptézise. De valóban így van?
Nos a valóságban a legtöbb emlős, köztük a macska és az ember is, laktózérzékeny. Az élet kezdetén szükséges anyatej (nem tehéntej) után már keveseknek van kellő mennyiségű laktázenzimjük, ami segítene lebontani a tejcukrot. Egy kis tálkányi tej még nem jelent katasztrófát egy macska számára sem, de valószínűleg megnehezíti az életét puffadást, hasmenést okozva.
Ha a macska mégis képes hasznosítani a tejet (tehát nem okoz nála sem hasmenést, sem más problémát), akkor sem javasolt gyakran vagy sokat adni neki, mert nem igazán hasznos számára, nincs elegendő tápértéke. Húsevőként a neki megfelelő eledel adása és víz itatása javasolt. Ha valaki mindenáron tejet akar itatni a macskájával, már kapható kimondottan nekik készült macskatej is.
Az egerek pedig a sajtot szeretik?
Az egerek alapvetően mindenevők, de a gyümölcsöket, zöldségeket és magvakat szeretik leginkább. A sajtot nagy duzzogva elfogyasztják, de leginkább csak akkor, ha nincs más. Van rá esély, hogy a kartont is hamarabb elrágcsálják, minthogy egy szelet trappistát magukkal vigyenek.
Akkor mégis honnan a hiedelem?
Valószínűleg onnan ered, hogy régen a sajtokat a sajtkészítők a levegőn érlelték kamrákban, így könnyebben hozzáférhető volt a rágcsálók számára, mint a zsákokban és cserépedényekben tárolt gabonák vagy más élelmiszerek. Így ráfanyalodtak a sajtokra, mert az éhezésnél mégis jobbnak bizonyult. Így juthatott be a köztudatba, hogy a kis fosztogatóknak ez a kedvence, pedig nem.
Forrás: Howstuffworks
