A társasházi élet egyik legérzékenyebb területe az állattartás. Sokan élnek közösségi lakókörnyezetben, és szeretnék, ha egy házikedvenc tenné teljesebbé az életüket. Ugyanakkor figyelembe kell venniük a többi lakó érdekeit is. Ebben a cikkben a társasházi állattartás jogi kereteit vizsgáljuk meg, és körbejárjuk, milyen szabályok vonatkoznak azokra, akik társasházban szeretnének állatot tartani.
Kúriai döntés: nem tiltható az állattartás teljesen!
A Kúria 2020-ban hozott egy sokak számára megkönnyebbülést hozó döntést: kimondta, hogy a társasházi közgyűlés nem tilthatja meg teljesen a házikedvencek tartását. Ez azt jelenti, hogy egy társasház alapszabálya nem tartalmazhat olyan passzust, amely minden lakónak tiltja, hogy kutyát, macskát vagy más állatot tartson az ingatlanban. Az ilyen teljes tiltás ugyanis az alapvető alkotmányos jogokkal ütközne, például a magánélethez és a tulajdonhoz való joggal.
Milyen szabályokat hozhat a társasház?
Bár teljes tilalom nem vezethető be, a társasházi közgyűlésnek lehetősége van szigorítani az állattartás feltételeit. A szabályok elsősorban az állatok számára, az állattartás feltételeire és az állatok viselkedésére vonatkozhatnak. Például egy társasház közössége úgy dönthet, hogy lakásonként csak egy bizonyos számú állat tartható, vagy előírásokat vezethet be az állatok zajkeltésére vonatkozóan.
Az érvényben lévő törvényi keretek értelmében a társasház alapszabályának pontosan meg kell határoznia az állattartásra vonatkozó előírásokat, amelyeket az összes lakó köteles betartani. Ez az Alkotmánybíróság által is támogatott, hiszen a tulajdonosi jogok mellett a lakók érdekeit is figyelembe kell venni, biztosítva az együttélés zökkenőmentességét.
Mely törvények vonatkoznak az állattartásra?
A Kúria döntésének hivatkozása az állampolgári jogok érvényesítését célozza. Az Alkotmány 13. cikke biztosítja a tulajdonhoz való jogot, melyet nem korlátozhat ésszerű indok nélkül egy társasház belső szabályzata. Emellett a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) is szól a tulajdonosi jogok érvényesítéséről, amely magába foglalja az állattartáshoz való jogot, de ugyanakkor figyelembe kell venni a környéken lakók jogos érdekeit is. A társasházi szabályzatok az említett jogszabályokkal összhangban készülnek.
Konfliktusok kezelése: hogyan oldhatók meg az állattartás körüli viták?
A társasházi lakók és állattartók közötti konfliktusok gyakori forrásai lehetnek a zaj, az állatok által okozott károk vagy az allergiás panaszok. Fontos, hogy ilyen esetekben a lakók és az állattartók egyaránt kompromisszumkészek legyenek. Ha egy lakót zavar az állattartás, elsősorban javasolt a problémát barátságos úton, megbeszéléssel rendezni. Ha ez nem vezet eredményre, a társasházi közgyűléshez vagy jogi úthoz lehet fordulni.
Tippek a harmonikus együttéléshez: mit tehetünk, hogy működjön?
A közösségi lakótérben az állattartás működése attól függ, hogy a lakók mennyire tartják tiszteletben egymás jogait és érdekeit. Az állattartók felelőssége, hogy gondoskodjanak kedvenceikről úgy, hogy az ne zavarja a többi lakó életét. A lakógyűlésnek pedig érdemes olyan szabályokat hozni, amelyek összhangban vannak a törvényekkel, ugyanakkor biztosítják az együttélés zavartalanságát.
Összességében elmondható, hogy a társasházi állattartás számos szabályozási lehetőséggel bír, amelyek megfelelő kompromisszumot jelenthetnek az állattartók és az állatot nem tartó lakók között. Az alapvető szabályozások megértése és tiszteletben tartása biztosíthatja a harmonikus együttélést.
