in

Túl nagy feladat? Kinek nem való a lótenyésztés?

Mielőtt a felvetett téma lényegére rátérnénk, tisztázzuk a tenyésztés és a csak használat alapkövetelményeit.




A ló fűlegelő állat. Mindaz, ami összeegyeztethető ezzel a ténnyel, az a ló életkörülményeinek megfelel. S mindaz, ami ezzel ellentétes, a ló szervezetére káros, amelyeket ideig-óráig ugyan eltűr-elvisel, de tartósan nem válik hasznára.

A tenyésztés során tehát megkívánja:
– a napfényt, a tiszta legelőt,
– a szabadban való szabad mozgást,
– a természetszerű takarmányozást.

Csak eltűri, de nem kívánja, sőt káros lehet:
– az állandó istállózó tartás,
– a lekötés,
– a nem természetszerű takarmányozás.

Sokan egy régi, rossz istállóban, vagy a trágyakarámban, vagy félreeső sarokban tartják a lovat, a csikót. Az sem sokkal jobb, ha szép, díszes a karám, ha van kifutó és jártató pálya is, és a gyep helyett a karámfát eszi a csikó. Ettől azután még akkor sem fejlődik megfelelően, ha abrakkal agyontömik.

Van még a tenyésztésnek egy mindent megelőző feltétele: csak értékes és jól örökítő egyedekkel érdemes tenyészteni. Selejtet előállítani sem használatra, sem eladásra nem gazdaságos.

Aki a tenyésztés feltételeit nem tudja megteremteni, és lovat akar tartani, vagy lóval akar dolgozni, az vegyen lovat.

Ami a megvásárolandó, illetve tartandó állat korát illeti, arra nézve a következőket kell tudni. Jól teszi az új tulajdonos, ha kifejlett teljes korú lovat vesz. Ez alatt melegvérű fajták esetében az 5 éves, pónik esetében a 4 éves, hidegvérű fajtáknál a 3 éves vagy idősebb egyedeket értjük.

Sokszor a hároméves melegvérű és a kétéves hidegvérű csikót teljes értékű lóként akarják használni. Pedig ez a korai igénybevétel (akár gazdasági munkában, akár sportban) szinte kivétel nélkül megbosszulja magát s a különben értékessé válható egyedből idő előtt selejtet csinál.

A kezdő lótartó tehát teljes fejlettségű lovat vegyen, mert ennek csak a fenntartásáról s napi munkájáról (mozgatásáról) kell gondoskodni, s nincs nagy lehetőség az elrontásra, a meghibásodásra. E szabály ellen szól az ilyen egyedek viszonylag nagyobb ára.

A vételár csökkentése vagy egyéb bensőségesebb “család-ló viszony” kialakítása érdekében szó lehet csikóvételről is. Csikóvétel esetében a választási korú egyed mellett döntsünk.

A választás stresszhatás a csikó életében, s ez elkerülhetetlen. Az új helyre kerülés is ekkor következzék be, ne okozzon a későbbiekben ismételten egy újabb stresszt. A választási korú csikót jobban meg lehet ítélni, mint az évest, kétévest. A növendék csikó aránytalanabb, s ebben a korban korai lenne ítéletet mondani, inkább csak jól kell tartani az egyedeket. Ha választott csikót veszünk, akkor az ítéletalkotásban nem tévedhetünk akkorát, mint növendékkorban.

A választott csikókat szívesebben eladják azok, akik nem akarják felnevelni, tehát választási korban nagyobb a kínálat, mint később. Viszont az új tulajdonosnak tisztában kell lenni a csikónevelés minden fortélyával, az elhelyezés, a takarmányozás igényének kielégítésével. A lótenyésztésnek ezek a legnehezebb feladatai, amelyek szerencsés alakulásába a külső környezet körülményei is nagymértékben beleszólnak.

Dr. Ócsag Imre: A gazdasági ló (Gazda Kiadó)

Egész éves állati élmények néhány kattintásnyira: elindult a Debreceni Állatkert e-bérletrendszere!

Veszélyeztetett gekkófajokkal gazdagodott a Debreceni Állatkert