Ezzel próbálják felkelteni az ellenkező nem figyelmét.
Az év ezen szakaszában szarvasbőgéstől zengenek az erdők, mezők, rétek. Az egyébként békés bikák ilyenkor tesztoszterontól túlfűtve, artikuláltan torokhangjukat kieresztve próbálják eldönteni, hogy kié lesz a párzás joga. A dicső hímek egymást túllicitálva bizonygatják rátermettségüket, miközben a tehenek csak szemérmesen fülelnek.
Ha hang alapján nem tudják egymás között felállítani a rangsort a bikák, akkor akár az agancsukat is összeakasztják, egészen addig, míg valamelyikőjük meg nem adja magát. A harc azonban nem annyira a lételemük, inkább az orgánum győz sok esetben. Mi köze a szarvasbőgésnek a férfiak mutálásához?
A hangmagasság sok információt hordoz a nőstények és a nők számára is. A hang mélysége árulkodik a bika vagy férfi test méretéről, és ezáltal a feltételezhető dominanciájáról. Persze az evolúció gondoskodott arról, hogy az ember sokkal több szempontot vegyen figyelembe a párválasztásnál a hangnál, de a tudósok is tényként kezelik, hogy a mélyebb hangú férfiak általában vonzóbbak a nők szemében. A szarvasok viszont nem bonyolítják túl, nem járnak el kínos randikra, inkább békésen megvárják, hogy ki lesz a győztes, aki méltó lesz családot alapítani velük.
