Vannak, akik nem hagyják annyiban, hogy szeretett cicájuk mást boldogítson.
A cicus egy idő után átnézett a szomszédhoz. Majd olyannyira jól érezte ott magát, hogy egy idő után az éjszakákat is ott töltötte. Így telt nagyjából két év. Ekkor az új gazdi – aki mit sem sejtett arról, hogy a macskának múltja van, vagyis valójában egy szerető gazdit hagyott érte hátra – elköltözött a városból és a költözés során új kis társát is magával vitte.
A cica első, eredeti gazdájának gyorsan feltűnt, hogy kis barátja egyáltalán nem tér haza, ezért felvette a kapcsolatot a helyi rendőrséggel, ahol nyomozást indítottak az ügyben. A nyomozás végén az a döntés született, hogy az eredeti tulajdonosnak vissza kell kapnia a macskáját. Azonban ezt az új gazdi nem hagyta annyiban. Összegyűjtött és bemutatott minden olyan dokumentumot, amely azt igazolta, hogy gondoskodott a cicáról, állatorvoshoz hordta és végső soron fel sem merült benne, hogy másé lenne az állat. Végül sikerrel járt. Az ügyészségi döntés legfőbb alapja amellett, hogy a nő nem akart rosszat azzal, hogy befogadta a cicát és tulajdonképp a cica választotta őt az volt, hogy a cica nincsen egyedi azonosítóval, azaz chippel megjelölve.
A fenti eset kapcsán is érdemes lehet átgondolni – még ha jelenleg nem is kötelező – cicánk mikrochipes megjelölését. Nem csak vitás eseteket segíthet eldönteni, de például ha elveszik, könnyebben azonosítható, megtalálható.
Chipet állatorvosok közreműködésével lehet igényelni. Állatorvosok kereshető listája itt elérhető: Országos Állatorvos Kereső
Forrás: www.telegraph.co.uk
