A kutyasétáltatás minden gazdi számára egy különleges rituálé. De vajon milyen lenne, ha belelátnánk a kutyánk gondolataiba, miközben együtt barangolunk az utcákon? Lássuk, hogyan is néz ki egy séta a gazdi és a kutya szemszögéből – mert higgyétek el, a kettő nagyon különbözik!
A séta kezdete
- Gazdi: Rendben, eljött az idő. Lássuk, hol van a póráz, cipő, kulcsok… meg persze a kávém! Oké, indulhatunk! Remélem, gyors lesz ez a séta, még vissza kell érnem a Zoom-hívásra.
- Kutya: SÉTA! SÉTA! Ez a nap fénypontja! Gazdi! Póráz! Én készen állok! Ó, de jó szagok! Siessünk, annyi felfedeznivaló van odakint!
A kapu előtti pillanatok
- Gazdi: Na, várj egy kicsit, amíg bezárom az ajtót… ne húzz már! Mindjárt… kész, mehetünk!
- Kutya: Egy másodperc sem maradhat kihasználatlanul! Azonnal szaglásznom kell! Miért nem megyünk már? És… ó, nézd csak, ott a szomszéd macska! Nyilván neki is velem kéne barátkoznia, nem?
A járdán
- Gazdi: Oké, lépjünk egyenesen… Ne rángass… Kérlek, ne menj a bokor felé. Nem hiszem el, hogy mindig a bokor felé kell menned!
- Kutya: BOKOR! Imádom a bokrokat! Ez egy új bokor, nem értem, miért nem lelkesedsz. Itt minden megvan: a szomszéd kutya illata, talán egy macska, és ki tudja, lehet egy titkos üzenet is egy másik négylábútól! Ez maga a kaland!
A járda túloldala
- Gazdi: Most szépen átsétálunk… Várj, állj meg, nézz jobbra, balra… rendben, most menjünk át gyorsan.
- Kutya: Miért állunk meg? Nincs autó, nincs semmi veszély. Menjünk! Át kell érnem a túloldalra, mert ott biztosan új illatok várnak! Miért mindig ilyen óvatos a gazdi? Annyi időt pazarolunk!
Találkozás egy másik kutyával
- Gazdi: Ó, ne, jön egy másik kutya. Remélem, barátságosak lesznek… és kérlek, ne rángass most annyira…
- Kutya: KUTYATÁRS! Helló, barátom! Beszélnünk kell! Én ki vagyok, te ki vagy? Mennyi szag, mennyi információ! Ez az a pillanat, amire vártam! Miért húz el a gazdi már megint?!
A sarki kávézó mellett
- Gazdi: Hm, vajon belefér egy újabb kávé? De te meg ne húzz be a kávézóba, nem engednek be minket!
- Kutya: Micsoda illatok! Kávé, sütemények, emberek, akik mind simogatni akarnak engem! Hé, nézzétek, itt vagyok! Ki akar engem megsimogatni? Biztos van valakinél egy morzsa, ami csak rám vár!
Vissza a házhoz
- Gazdi: Végre hazaértünk. Na, be a házba, kicsit fáradt vagyok… Miért nem mész be? Mindig játszanod kell az ajtó előtt?
- Kutya: Már vége is?! Ez volt életem legjobb sétája! De talán egy kis időt még eltölthetnénk az ajtó előtt. Még nem vagyok kész a napra! Nézd, ott van egy bogár… És amúgy is, nem kéne egy újabb kört menni?
A séta utáni pihenés
- Gazdi: Rendben, leülhetek végre egy percre. Remélem, elég volt a séta, hogy kifáradj…
- Kutya: Ez csodálatos volt! Mikor megyünk újra? Most egy kis szundítás következik, de készülj fel, mert amint felébredek, újra készen állok a következő kalandra!
A kutyasétáltatás tehát két nagyon eltérő perspektívából nézve teljesen más élmény lehet. Míg a gazdi a napi teendői közé próbálja beszorítani, addig a kutyánk számára ez a nap csúcspontja – a pillanat, amikor a világot újra és újra felfedezheti. És talán éppen ez az, amiért annyira szeretünk kutyát sétáltatni: látni az ő egyszerű, de annál lelkesebb örömüket.
