in

Hód költözött Budapest szívébe

Egy margitszigeti úszóház alá költözött a termetes rágcsáló.




A közönséges hód Magyarországon a 19. század közepére a vadászat miatt kipusztult, de napjainkban a visszatelepítésnek köszönhetően egyre nagyobb számban újra megtalálható. Mivel természetes ellenségének a hiúzt és a farkast tekintik, így könnyen túl is szaporodnak. Hazánkban jelenleg védett, eszmei értéke 50 000 forint.

A növényi eredetű táplálékon, úgy mint lágyszárúakon, fakérgen és leveleken élő hód leginkább a partfalba ásott vackában él, aminek a bejárata a vízből nyílik. Így kaphatták lencsevégre úszkálás közben a Danubius Nemzeti Hajós Egylet sportolói:

Vízhatlan, tömött, barna bundájáról és lapos, pikkelyes farkáról könnyen felismerhető. Remekül úszik, úszóhártyás lábaival és kormányként is funkcionáló farkával könnyedén manőverez. A nálunk is megtalálható európai hód a kanadaival ellentétben nem épít várakat vagy gátakat, de a metszőfogai folyamatos növekedése miatt állandó rágcsálásra kényszerül.

Egymás között füttyögéssel, a szagmirigyükből hagyott jelzésekkel és a farkuk csapkodásával kommunikálnak. Ha valamelyikőjük veszélyt érez, a lapos farkával erőteljesen csapkodni kezdi a vizet, így figyelmezteti társait, akik általában a családja. A monogám kapcsolatban élő rágcsálók együtt nevelik az utódokat, akik a kicsik ivarérettségéig (nagyjából 2 éves korukig) a szülőkkel maradnak.

A nyitókép csak illusztráció!

Forrás: wikipedia

A nőstény macska ivartalanításakor erre számíthatunk

Szoktad mondani a kutyádnak, hogy szereted?