Azt azért szögezzük le, hogy macskát festeni nem egyszerű feladat.
A macskák több ezer éve csatlakoztak hozzánk, háziasításukról már 4 ezer évvel ezelőtt is készültek ábrázolások. Régészek már az ókori Egyiptomból is találtak leleteket, múmiák és írásos emlékek is bizonyították a macskák és emberek kapcsolatát. Az ókori görögök és rómaiak is nagy becsben tartották a cicusokat, azonban a korai középkorban terjedtek el igazán Európa-szerte, amikor hasznosnak bizonyultak az apró vadászok. Volt, amikor szentként tisztelték, volt, amikor az egyház a sátán képmásának tartotta őket, de így vagy úgy, mindig is jelentős volt a szerepük az emberek életében. Ez mindig remek témát adott a művészeknek is, akik lelkesen jelenítették meg őket a festményeken. A kivitelezés a maga módján zseniális, könnyeket csal a szemünkbe:
Mentségükre szóljon, hogy azokban az időkben nem volt képzőművészeti oktatás vagy jobb agyféltekés rajztanfolyam, sőt! A legtöbb ember analfabéta volt, nem tudtak sem írni, sem olvasni, így számukra is felismerhető képeket kellett készíteni.
Hogy ez olykor mennyire bizarr vagy absztrakt lett, az csak mai szemmel tűnik így. Hasonló képekre még a mai napig is van kereslet, csak már művészi szabadságnak hívják.
Forrás: BoredPanda, wikipedia
