Az ünnepi szezonban minden háziállat egyetlen, közös vallást követ: az étel mindenható. Különösen akkor, amikor a konyhában csillog-villog a karácsonyi fény, az asztalon pedig megjelenik minden földi (és földöntúli) jó, amit ember szem valaha látott. Ilyenkor a kutya úgy gondolja, hogy minden, ami leesik, az övé. A macska szerint meg úgyis minden az övé. A gazdi pedig reménykedik, hogy egyszer lesz egy olyan karácsony, amikor nem kell állatorvost hívni december 24-én este.
A valóság? A tiltólistás ünnepi falatok sora hosszabb, mint a kívánságlista a Mikulásnak. És a kedvenceink hajlamosak éppen ezekre rárepülni.
„A kutya szerint minden ehető” – vagy mégsem?
A karácsonyi asztal maga a kísértés: zizegő csomagolópapír, illatok, leeső morzsák, és persze a családtagok, akik titokban úgy gondolják, „egy kis falattól biztosan nem lesz baja”. Csakhogy a kutya szervezete teljesen másképp működik, mint a miénk.
A csokoládéban található teobromin például a kutyák számára lassabban bomlik le, ezért már kisebb mennyiség is komoly tüneteket okozhat. A dió bizonyos fajtái penészre hajlamosak, ami észrevétlenül is neurotoxikus lehet. A hagyma és a fokhagyma pedig a vörösvérsejtekre mérgező, akár főzve is. A kutya persze minderről semmit sem tud. Ő csak azt érzi, hogy épp most hullott le a mennyből egy szelet bejgli.

A macska nem kér – elcsen
A macskák általában válogatósabbak, de karácsonykor valamiért sokukból előbújik a belső gasztro-kalandor. A sült hús zsíros része, a megmaradt töltelék vagy a tejfölös szósz különleges mágnesként vonzza őket. A probléma? A zsíros falatok gyomorpanaszokat, hányást, hasnyálmirigy-gyulladást okozhatnak, a tejtermék pedig sok cicánál laktózproblémákat vált ki. A macska persze nem bánja. Ő csak úgy gondolja, hogy ha egyszer ünnep van, akkor ő is megérdemli a gourmet élményt.

„A madárnak egy morzsa is lakoma” – igen, de nem mindegy, milyen
A papagájok hajlamosak mindent megkóstolni, ami színes, csillog, vagy hangot ad. A karácsonyi sütemények azonban jellemzően túl édesek, túl zsírosak vagy alkoholosak. Ráadásul a fűszerek – különösen a fahéj és a szerecsendió – irritálhatják a madár légző- és emésztőrendszerét. Egyetlen biztonságos falat sincs, ami az ünnepi asztalról madárnak való lenne. Még ha ő meg is győződik róla, hogy igenis az.
Kisemlősök: a „mindent elrágunk, de nem mindent eszünk meg” bajnokai
A hörcsögök, nyuszik, tengerimalacok a karácsonyi illatoktól még nem indulnak be úgy, mint a kutyák, de a veszély más formában jelentkezik: a csomagolóanyagok, szalagok, díszek rágcsálása. Sokan nem gondolják, hogy a papír vagy szalagdarabok lenyelése akár életveszélyes bélelzáródást is okozhat. A magas cukor-, zsír- vagy sótartalmú ételek pedig az ő érzékeny emésztésüknek végképp nem valók. A legjobb ajándék számukra? Egy csipetnyi friss zöldség – külön karácsonyi csomagolás nélkül.

Terráriumlakók és az ünnepi fények
A hüllők és kétéltűek nem kérik az ünnepi sütit, de ők is megszenvedhetik a karácsonyi forgatagot. A megnövekedett zaj, a sok villódzó fény és a hirtelen hőmérséklet-ingadozás stresszt okozhat. Egy rossz helyre tett gyertya pedig veszélyesen felmelegítheti a terrárium oldalát. A legjobb, amit tehetünk: hagyjuk őket a megszokott nyugalmukban, és ne kísérletezzünk „adventi hangulatvilágítással” a gekkó felett.
Akvárium: a „csak egy kis morzsa” tragédiája
A halak világában az etetési hiba tipikusan a túlzásba vitt jó szándék. Karácsonykor sok gazdi „megajándékozza” a halait egy extra etetéssel – csakhogy az akváriumban a felesleges táp gyorsan rothadni kezd, felborítva a víz minőségét. A halak nem tudják, hogy ünnep van – nekik a stabil körülmények az igazi ajándék.

Hogyan legyen békés a karácsony az állatoknak is?
A siker kulcsa az, hogy mi maradjunk józanok akkor is, amikor a kedvencünk könyörgő tekintettel üzeni: „Csak egy falatot…” A legbiztonságosabb ünnep az, ahol a tiltólistás ételek távol maradnak a tálkájuktól, és mindenki a saját menüjét fogyasztja.
Karácsonykor bőséges a szeretet – a falatokból viszont adjunk inkább óvatosan, vagy még inkább semmit. A kedvencünknek erre van a legnagyobb szüksége, még ha ő ezt nem is így gondolja.













