Úgy tűnik, az egzotikus állattartás Magyarországon is reneszánszát éli – legalábbis ha van elég területed, pénzed, és nem utolsósorban jó kapcsolatod a bürokráciával. Mert míg a legtöbbünknek a maximum egzotikum a ház körül egy molyirtóval üldözött szöcske, vannak, akik gond nélkül elsuhanó antilopokat videóznak a majorságukban. Hát hogy is van ez?
Antilop – házikedvenc vagy státuszszimbólum? Először is, szögezzük le: az antilop nem egy felfújható flamingó, amit nyáron a medencébe dobsz. Ez egy élőlény, konkrétan egy vadállat, amelyik szereti a teret, a nyugalmat, és nem különösebben értékeli, ha a gyerek a kerítésen át próbálja megetetni pörköltszaftos kenyérrel. Ennek ellenére, Magyarországon – kis túlzással – bárki tarthat antilopot, ha megfelel néhány apróságnak:
- van legalább 10.000 m²-nyi elkerített birtokod,
- tudod, hogy kell egy vadfajt bejelenteni (igen, külön nyomtatvány létezik!),
- van pénzed a megfelelő kerítésre, takarmányra és állatorvosra,
- valamint nem esel kétségbe, ha a NÉBIH hetente érdeklődik, hogyan viseli a dámvad a magyar klímát.
A törvény nem tiltja – csak nagyon szeretné, ha jól meggondolnád
Az egzotikus fajok tartása jogszabályhoz kötött. Az antilopok esetében ez vadállattartásnak minősül, így külön engedélyekre van szükség, amit nem árt, ha már azelőtt elkezdesz intézni, mielőtt a kis „Bozótos Bandi” megérkezik. Ha megkérdezed a hatóságot, lehet, hogy csak hümmögnek, de el nem utasítanak – amíg bizonyítod, hogy nem állatsimogatót nyitsz a kert végében.
Tipikus kezdő hibák antiloptartáskor
- Ráereszted a házőrzőre („majd megszokják egymást” – nem fogják),
- úgy gondolod, elég neki a kerítés, ami eddig a baromfinak is jó volt (az antilop ugrani tud – magasat),
- fotókat töltesz fel róla a Facebookra „Ő is családtag!” felirattal (majd jön a kommentháború: „Miért nem egy kóbor kutyát fogadtál örökbe???”).
Mégis, miért tart valaki antilopot? A válasz egyszerű: mert megteheti. Vannak, akik szeretik a kihívásokat. Mások szerint jól mutat a kilátásban, amikor a reggeli kávé mellett elrobog egy dámvad a horizonton. És van, aki csak szeretné végre úgy érezni magát, mint egy dél-afrikai természetfilmben. (Zárójel: itthon nincs oroszlán, hogy kiegyensúlyozza a képet.)
Hobbiból, de nem ész nélkül
Ha tehát te is kedvet kaptál egy saját antilophoz, fontos tudni: ez nem házi kedvenc, nem lehet bevinni a nappaliba, és nem fog leülni pacsizni. De ha van helyed, megfelelő engedélyed, szakértelmed (vagy legalább egy lelkes állatorvosod), akkor akár működhet is.
Csak ne felejtsd el: a dámvad nem barát, hanem vad. Szép, különleges, lenyűgöző – de ettől még nem plüssállat. És ha eliszkol, ne csodálkozz, ha a szomszéd telkén köt ki… majd a hírekben.
