Az Ausztráliában őshonos madár hazánkban is egyre elterjedtebb.
2013-ig a veszélyes állatok közé sorolták őket (mint a mérges kígyókat vagy az oroszlánokat), ami megnehezítette a magyarországi tenyésztésüket, de a vonatkozó rendelet módosításában már tenyészett vadként az egyszerű baromfiak között szerepel.
Talán sokan tudják róluk, hogy a világ második legnagyobb madarai a struccok után, és bár szárnyaik vannak, repülni nem tudnak. Cserébe viszont igen gyorsan futnak: közel 50 km/h sebesség elérésére képesek. A termetesebb példányok akár 180 centiméter magasra is megnőnek, súlyuk pedig elérheti a 60 kilogrammot is.
Kevésbé ismert a családi életük. Az elsőéves tojók dobolásra hasonlító hanggal hívják fel magukra a kakasok figyelmét július és november között. Ilyenkor hajlamosak még egymás rugdosására is, mert nagyon féltékenyek tudnak lenni, viszont egy életre választanak párt maguknak.
Ha sikerül és lángra lobban a szerelem, nagyjából heti kettő sötétzöld tojást rak le a tojó a földbe vájt fészekbe egészen márciusig, amiket aztán a kakas költ ki. A jövendőbeli apák 52 napig kotlanak a tojásokon étlen-szomjan, szinte kómába esve. Amikor aztán kikelnek a kis emuk, szintén ők gondoskodnak róluk, még 5-8 hónapig a csibékkel maradnak.
Mindenevők, de elsősorban növényeket és gyümölcsöket esznek, de ha figyelmetlenek vagyunk, akár a ruhák gombját is lecsipkedik. Támadásból azonban nem csípnek, inkább csak rúgnak végszükség esetén. Alapvetően menekülő állatok, általában kerülnek mindenféle konfliktust az emberrel. Ráadásul rendkívül stresszérzékenyek, így a számukra félelmetes ingerek akár végzetesek is lehetnek.
Ezek ellenére mégis érdemes lehet tartani őket, hiszen az étkezési emutojás nagyjából 10-12 tyúktojásnak felel meg, így az ára is jóval borsosabb.
Forrás: wikipedia
