Ha valaki dilemmázik ezen a kérdésen, segítünk mérlegelni.
Sok kislány álma egy póniló, de minimum a lovaglás. Bár nem a legolcsóbb sportág és közel sem veszélytelen, rengeteg érv szól mellette.
A lovaglás minden porcikát megmozgat, edzi az izmokat, javítja a testtartást, koordinációt. Összpontosítást igényel, fejleszti a koncentrációs képességet. A lovakkal való együttműködés megtanítja, mi az a felelősség, kompromisszum, alázat. Fegyelmezettséget, elkötelezettséget, kitartást igényel. A mozgás, a friss levegő jót tesz kicsiknek, nagyoknak egyaránt. Hasonló érdeklődési körű barátokra tehetnek szert és rengeteg dologra, ami pozitívan hathat a személyiségükre.
Az első lépések
A jó lovasiskola kiválasztása nem mindig könnyű feladat, de laikus szemmel is figyeljünk az első benyomásra. Ha fakó szőrű, kilógó csontú jószágok botorkálnak a karámban, és egy borvirágos arcú, görbe talpú figura káromkodva ugrik elénk, hogy ő az oktató, inkább keressünk tovább.
Az első lovagláshoz még nem érdemes nagy költségekbe verni magunkat a felszerelést illetően. Ott derül ki, hogy valóban szeretne e a gyermek lovagolni. Egy testhez simuló cicanadrág (ami nem farmer) és csizma vagy sima edzőcipő (aminek nincs hatalmas nyelve) szükséges. Felsőből az időjárásnak megfelelő, lehetőleg nem susogós vagy nagyon repkedős, abból a fajtából, amit nem sajnálunk, hogy esetleg koszos lesz, megteszi. Kobak viselete javasolt, de sok lovarda rendelkezik kölcsönözhető darabokkal.
Ha mindez megvan és megtaláltuk a szimpatikus helyet a hozzáértő oktatóval, akkor megtettük az első lépést. Ha valakinek nem is válik az élete értelmévé, de sportnak, hobbinak kiváló időtöltés. Egyszer mindenkinek érdemes kipróbálni!
