A macska és a patkányok közötti csata évezredekre nyúlik vissza, de vajon mely fajták azok, amelyek kimondottan a rágcsálók elkapására lettek nemesítve? Nemcsak a legendák szólnak ezekről a hősies cicákról, de a történelem és a tudomány is elismeri a szerepüket. Ismerjük meg közelebbről ezeket az apró vadászokat!
A patkányirtók igénye
Az első macskák, akik az emberek szolgálatába álltak, valószínűleg a gabonatárolók környékén tűntek fel. Az egyiptomiak és a sumérok már időszámításunk előtt tudták, hogy ezek a cicák tökéletes védelmet nyújtanak a terményeik megóvására. Azonban a patkányok elleni célzott nemesítés csak a középkor folyamán terjedt el Európában, amikor a városok és a kereskedelmi útvonalak egyre több kártevőt vonzottak.
A legikonikusabb patkányvadász: a cirmos házimacska
A cirmos házimacska, vagy ahogyan sokan ismerik, a “tigrismacska”, az egyik legősibb és legelterjedtebb patkányvadász. Eredetét a házimacska első domesztikálásáig, az ókori Egyiptomig vezetik vissza. A cirmos mintázat, amely az erdei vadmacskákra emlékeztet, nemcsak esztétikus, de segíti is a cicát a vadászatban, hiszen remek álcát biztosít.
Ez a macskafajta híres kitartásáról és ügyességéről, ami a rágcsálók elkapásában elengedhetetlen. A cirmos házimacska nem véletlenül vált az egyik legelterjedtebb cicafajtává a világon.
Angóra, a nemes vadász
Bár az angóra macska ma már inkább elegáns házikedvenc, eredetileg patkányvadászatra is használták. Törökországban, ahol ezt a fajtát először tenyésztették, az angóra macskák híresek voltak gyorsaságukról és intelligenciájukról. Különösen a selymes, hosszú szőrzetük tette őket kiváló vadászokká, mert így jobban beleolvadhattak a környezetükbe.
Egy legenda szerint az első angóra macska, aki eljutott Európába, maga Napóleon egyik hűséges társa volt, aki az egér- és patkányirtásban segített a hadjáratai során.
A szibériai macska, az északi vadász
A szibériai macska, Oroszország hideg tájairól származik, és kifejezetten az extrém körülmények közötti vadászatra lett kitenyésztve. Vastag bundája nemcsak a hidegtől védi, hanem kiváló álcát is biztosít számára. Erős, izmos testfelépítése, nagy mancsai és rendkívül fejlett vadászösztöne teszi őt a patkányok rémálmává.
Orosz népmesék is említést tesznek a szibériai macskáról, mint olyan állatról, amely képes volt megvédeni egy egész falut a kártevőktől.
Az eredeti “mousers”: a brit rövidszőrű
A brit rövidszőrű az egyik legismertebb macskafajta Angliában, amelyet kimondottan patkányvadászatra tenyésztettek ki. Már a rómaiak is magukkal hozták ezt a fajtát Britanniába, ahol a macskák kiváló munkát végeztek a patkányok kordában tartásában. Az erős, robusztus testfelépítés, a kerek fej és a nagy szemek mind azt a célt szolgálják, hogy ez a cica hatékonyan vadásszon a rágcsálókra.
Nem véletlen, hogy a brit rövidszőrű macskát sokszor “mouser”-nek nevezik, ami angolul egyszerűen egérfogót jelent. E fajta képességei legendásak a szigetországban.
Humorral fűszerezve: egy cica, egy patkány, egy legenda
Egy régi legenda szerint egyszer egy cirmos macska egérfogóban talált egy patkányt. A patkány megpróbálta meggyőzni a cicát, hogy szabadítsa ki, cserébe soha többé nem fog visszatérni a házba. A macska csak annyit válaszolt: “Nem szokásom hazudni, még ha te is vagy az, aki hazudik.”
Bár a történet inkább vicces, mint valósághű, jól mutatja, hogy a macskák milyen régen lettek a patkányok legfőbb ellenségei.
A patkányvadász macskák szerepe ma
Bár manapság a patkányirtásra inkább vegyszereket vagy csapdákat használnak, a macskák még mindig fontos szerepet játszanak ebben a feladatban. Ezek a fajták nemcsak remek vadászok, de szeretetteljes társak is, akik a ház körül rendet tartanak.
Ezek a patkányvadász macskák történelmi, genetikai és kulturális jelentőséggel bírnak, és bár néha talán több legendát is kötünk hozzájuk, mint amennyi valóság, az biztos, hogy hűséges, bátor társaink, akik sosem hagynak cserben.
