A csótány agy nélkül is intelligensebb, mint a számítógép? Bemutatunk egy robotot, amelyet az ízeltlábú irányít.

És hogy miért talál ki valaki ilyen lököttséget? Bárcsak lenne valami szofisztikáltabb válaszom, minthogy: csak! Az őrült projekt mögött – hátperszehogy – egy amerikai diák, Garnet Hertz áll, aki diplomamunkájában szerette volna bebizonyítani, hogy képes alkotni a mikroprocesszorokhoz hasonló működésű, de élőlényre alapozott pszeudointelligens szerkezetet. Pszeudointelligens – ízlelgetem a szót, de csak nem érzek rá. Most akkor intelligens vagy nem?

Ide süss! Videó a Csíborgról:

Robotra fel

A kölyök fogott egy szép nagy madagaszkári bütykös csótányt (Gromphadorrhina portentosa) és beültette a készülék trónszékébe. Ahogy a csóti mozog a ping-pong labdából gyártott érzékelőgömböcskén, úgy mozdul el a háromkerekű szerkezet is. Ízeltlábú kedvencünk pedig bőszen mozog, látszólag menekülne a hátára nehezedő fémlemez alól. A csótányt félkörben álló LED-lámpák felvillanása figyelmezteti arra, ha járműjével ki kell kerülnie valamit. Hogy megmagyarázzuk ezt a cseppet sem paranormális jelenséget, elég visszaemlékeznünk háztartástani ismereteinkre: ha felkapcsoljuk a villanyt, a csótik szanaszét szaladnak. Merthogy utálják a fényt. Így az akadályt jelző felvillanó fény hatására az állat igyekszik elinalni az ellenkező – sötét – irányba.

Csótány és a kibernetikus organizmus

Túlironizálom a csótány-kiborgot: legyen csiborg? Ez egészen izgalmas kutatásnak tűnik, ha kicsit mélyebbre hatolunk a miértekben. Például, hogyan lehet az, hogy egy ízeltlábú, akinek még „rendes” agya sincs, irányít egy bonyolult mechanikus szerkezetet? A kutatópalánta szerint egyelőre inkább a technika irányítja a csótit, és nem fordítva. A csiborg megcáfolja, hogy csak a számítógép képes bonyolult feladatok ellátására. Persze nem matematikai problémák megoldásáról van szó, hanem egyszerű és hasznos funkciókról. Lehet, hogy átfordul a világ és a csótányok fognak utánunk takarítani, nem pedig fordítva? Számos kérdés merült fel, hogy ha ilyen egyszerűen össze lehet kapcsolni egy gépet egy biológiai szervezettel, akkor a jövő emberéről – Homo perfectus – alkotott képünk egészen torznak tűnik.

Fotó: hypernatural.com




Sssszzzz….

Sok támadást is ki kell védenie Hertz úrfinak: a zöldek szerint állatkínzás, amit ezekkel a csótányokkal művel. Pedig robotkutatásai során az állatokról is egy csomó érdekességet derített ki. Segített felderíteni, hogy a csótányok igenis képesek megtanulni dolgokat, a sokszor ismétlődő cselekvések beivódnak dúc-memóriájukba. Egyébiránt ezek a rusnyaságok (tudom, tudom, nem mindenki szerint csúfak) a kutató sajátjai – hozzáteszem, fejedelmi életük van, biosalátát és prémium kutyakonzervet esznek. A robot vezetése nem fájdalmas, a mozgást pedig a fény irányítja. A felvételen azért a gazdi is noszogatja, ha kínosan keveset mozdul ízeltlábúja. A csótányok e faja furcsa sziszegő hangot ad ki, amikor torkig van a világgal vagy a gazdájával. Ha elege van a robotolásból, csak felszisszen és máris mehet vissza a salátalevelekkel megvetett ágyikójába.