in

Mi különbözteti meg a dámanyerget a többi nyeregtől?

Már a dámanyereg vázán is látszik a jelentős különbség, amely megkülönbözteti a többi nyeregtől.




Formája aszimmetrikus és egy úgynevezett szarvat – kápát, kápagombot – találunk rajta.

Létezik jobb- illetve baloldalas nyereg, de a balos az elterjedtebb.

A nyeregpárnák tömöttebbek, mint más nyergeknél, de nagyon fontos, hogy a közöttük futó barázda megfelelően széles legyen. Ha a távolság nem megfelelő, a nyereg könnyen elcsúszik, elfordul és a ló háta megsérülhet. A párnák tömése akkor megfelelő, ha felnyergelt lovon lovas nélkül a nyereg bal oldala kissé felemelkedik és a nyeregpárnák közötti barázda a ló gerincétől közvetlen jobbra helyezkedik el. A barázdának középre kell kerülnie, ha a lovas felült a nyeregbe. Hosszú használat során a baloldali párna veszíti el előbb az alakját, mert a tömőanyag a ránehezedő súly hatására összetömörödik. A rossz, jobbra vagy balra dőlő nyereg megakadályozza a lovast a korrekt ülésben és az állandó féloldalas terhelés a ló hátának sérüléséhez vezet.

A jobboldali nyeregszárny sokkal kisebb, csak arra szolgál, hogy a felrántó szíjakat eltakarja, a baloldali pedig azért nagyobb, hogy ne engedje a lovas lábát a ló nyakához érni.

A dámanyeregnek két szarva van. A rögzített szarv a legfontosabb tényező a megfelelő nyereg kiválasztásakor, mivel helyzete utólag már nem változtatható. A rögzített szarv határozza meg, hogy a lovas mennyire képes testsúlyát a nyereg középpontjába helyezni úgy, hogy jobb combcsontja párhuzamos legyen a ló gerincével. Ha a lovas lába vastagabb, a szarvnak lejjebb kell lennie, és feljebb, ha vékonyabb.

Karcsú hölgyek egy kis párnát tehetnek a térdük és a szarv közé, ezzel javítva ülésüket.
A csavarokkal rögzített ugrószarvnál más a helyzet, ez állítható. A nyergen általában van még egy plusz csavarbemenet, melynek segítségével a szarv pozíciója megváltoztatható. A csavaroknak az igénybevétel irányából adódóan balmeneteseknek kell lenni. Az ugrószarv alapja egy fémrúd, amelyet szükség esetén meg lehet hajlítani vagy éppen kiegyenesíteni, hogy a szarv a lovas lábához jobban illeszkedjen.

A két nyeregszárnyat általában egy szíj köti össze. Erre azért van szükség, hogy a jobb oldali nyeregszárny ne lebegjen.

A dámanyergen még egy plusz szíjat – hevedert – találunk: a kiegyenlítőszíjat, mely segít a nyerget egyenesen tartani. Az amerikai típusú dámanyergeken hiányzik a kiegyenlítőszíj, ott egy másik heveder van helyette.

Ülésbőrnek általában szarvasbőrt szokás használni, mert az kevésbé csúszik.
A kengyelszíj igen sokféle lehet, azonban nagyon fontos, hogy legyen rajta valamilyen biztonsági szerkezet, amely kiold, megakadályozva ezzel, hogy a ló lovasát beakadt lábánál fogva magával vonszolja.

Az ülés teljesen egyenes, nincsen benne ív vagy mélyedés, mivel ez megakadályozná a lovast abban, hogy egyenesen üljön.
Az ülés alakja akkor megfelelő, ha a lovas kényelmesen ki tud egyenesedni benne, és ugratáskor a felemelkedés sem okoz neki gondot.

Az ülés hossza akkor jó, ha van még körülbelül 5 centiméternyi szabad hely a lovas mögött. Ha a távolság hosszabb, az nem baj, de ha rövidebb, az komoly problémákat okozhat, mert a lovas súlya túlzottan lenyomja a nyereg hátulját és a ló háta megsérülhet.

Általában egy 160 cm magas hölgynek 40 cm hosszúságú ülés megfelelő, és minden +7,5 cm-re még 2,5 cm-t számolhatunk.

A nyeregalátéteknél arra figyeljünk, hogy a dámanyereg általában hosszabb, mint az ugró vagy díjlovas nyergek, ezért mielőtt alátétet vásárolnánk, mérjük meg a nyergünk hosszát.

Videón megnézheted a dámalovaglás technikáját:

Írta: Eper Barbara
Forrás: Darvas Katalin: A dámanyereg, a Nemzetközi Dámalovas Szövetség kiadványai

A szenderek a magyar kolibrik

Horrorisztikus, ahogyan a teknősök szamócát esznek