A macskák és a karácsonyfa kapcsolata olyan, mint két külön univerzum találkozása. Az egyik oldalon ott áll a szépen feldíszített, illatos, szent ünnepi jelkép. A másikon pedig a macska, aki szerint minden vertikális objektum alapértelmezésben mászóka, laboratóriumi tesztfelület és stratégiai támadópont. És valahol a kettő között áll a gazdi, aki minden évben megfogadja: „Idén nyugiban lesz a karácsonyfa.” A macska pedig azt feleli: „Nem”.
A macska és a gravitáció: ez egy régi viszony
A macskák a gravitációt nem tisztelik – tesztelik. Méghozzá rendületlenül. A karácsonyfa számukra nem dísz: kísérleti terep, amelyen ellenőrizni kell, vajon melyik ág bírja el a súlyukat, mekkora lendület kell egy almadísz leveréséhez, és milyen gyorsan lehet feljutni a csúcsra.
Az ember csak a díszek csilingelését hallja. A macska viszont így számol: „Ha innen ugrok, az a gömb tuti leesik.”
A tűlevél titokzatos csábítása
A tűlevél illata sok macskánál beindítja az ösztönös vizsgálódást. Nem azért, mert enni akarja – (bár néhányan kipróbálják) –, hanem mert az erdei illat emlékezteti őket a vadászatra. A macska szemében a karácsonyfa nem ünnepi növény. Hanem egy álcázott bozótos, amelyben biztosan rejtőzik valami, ami megmozdulhat és üldözhető.
A gazdi szemében ez a gondolat: „Jaj, csak a díszeket hagyd békén…” A macska szemében ez a gondolat: „Ez a fa él. Ezt bizonyítani kell.”
Etológiai valóság: a macska egy ragadozó, aki unatkozik
Ha a macska nem kap elég ingert, a karácsonyfa pontosan olyan, mint egy meghívó a káoszra. A csillogó díszek, a függő dekorok és a lengedező szalagok mind olyan vizuális jelek, amelyekre a ragadozó ösztön reagál. A macska nem gonosz. Csak azt látja: „Ez mozog. A dolgok, amik mozognak, üldözendők.”
Biztonsági szempontból: a macskának minden fa mászható
A macska számára nincs „nem szabad”. Nincs „díszítés”. Nincs „törik”. Van: „Meg tudom mászni? Igen”. „Le tudom ütni? Igen”. „Jó lesz játszani? Igen”. Etológiai szempontból a macska teljesen logikusan viselkedik. A fa számára egy tereptárgy, amit fel kell térképezni.
Mit gondol valójában a macska a karácsonyfáról?
A macska szemszögéből a karácsonyfa:
- friss illat
- új ingerek
- mozgó tárgyak
- mászási lehetőség
- interaktív torony
Valójában a macska nem utálja a karácsonyfát. Pont ellenkezőleg. Túlzottan szereti. A gazdi ezt úgy értelmezi: „Utálja a karácsonyfát, mert tönkreteszi”. A macska pedig így gondolja: „De hát azért van, hogy megvizsgáljam.”
Hogyan lehetne békés a kapcsolat?
A macska nem fog egyik napról a másikra „karácsonyfa-barát” üzemmódra váltani. De ha van saját mászókája, kap elég játékot, és a díszek nem túl csábító magasságban lógnak, jó eséllyel kevesebb lesz a karácsonyi krízis.
A macska és a karácsonyfa végső igazsága: nem utálat ez, hanem félreértett rajongás. A macska szerint a fa az övé. A gazdi szerint a fa a nappali dísze. És valahol e két elképzelés között zajlik a decemberi béketárgyalás.
