Ha azt hitted, csak a mesékben léteznek vízen járó lények, akkor ismerd meg a sisakos baziliszkuszt (Basiliscus plumifrons) – a hüllők világának két lábon futó, tarajos rocksztárját. Nemcsak látványos, hanem meglepően ügyes is: ha baj van, egyszerűen elfut a vízen, mint aki megunta a gravitációt. És ha ez nem lenne elég, még otthon is tarthatod – már ha fel vagy készülve rá.
Ki ez a feltűnő zöld figura?
A sisakos baziliszkusz Közép-Amerika trópusi esőerdeinek lakója, főként Costa Ricában és Panamában fordul elő. Élénkzöld színe, világoskék pettyei és a fején, hátán végigfutó taréjszerű „sisakja” olyan megjelenést kölcsönöz neki, mintha a természet egy kicsit túlpörgette volna a dizájnt. És mi tagadás – jól tette.

Vízifutó üzemmód – A hüllők akcióhőse
A baziliszkusz akkor vált legendává, amikor megfigyelték, hogy képes akár 4,5 métert is futni a víz felszínén. Ehhez hosszú hátsó lábait használja, amelyek ujjai között bőrhártya feszül – ez segíti, hogy a víz ne nyelje el azonnal. Persze csak rövid ideig működik ez a trükk, de elég ahhoz, hogy lerázza a ragadozókat – és megnyerje az akváriumlátogatók szívét.
Lakótárs a dzsungelből – Terráriumban is tartható
A Basiliscus plumifrons nemcsak a vadonban hódít, hanem a terrarisztikában is egyre népszerűbb – de nem kezdőknek való.
Mit igényel? Nézzük pontokba szedve:
- Hatalmas helyet: egy kifejlett hím akár 70–75 cm hosszú is lehet, ezért legalább 120×60×150 cm-es (vagy még nagyobb) terrárium szükséges.
- Trópusi klímát: 26–32 °C nappali hőmérséklet, 70–90% páratartalom – párásító és gyakori kézi permetezés javasolt.
- Erős világítást: UVB-fény nélkülözhetetlen a megfelelő D-vitamin szintézishez és csontfejlődéshez.
- Mászható tereptárgyakat: ágak, növények, kövek, vízmedence – mint egy mini esőerdő. Imád fára mászni és víz közelében pihenni.
- Megbízható szellőzést: a magas páratartalom ne váljon penésszé vagy pangó nedvességgé.
Mit eszik a zöld szökkenőművész?
Vegyes étrendű mindenevő, azaz szereti az apró rovarokat, tücsköket, lisztkukacot, de néha megeszi a puha gyümölcsöket, zöldségeket is. A fiatal példányok inkább rovarevők, a felnőttek étrendje változatosabb. A lényeg: friss, tiszta, tápanyagban gazdag falatok és rendszeres etetés.
Kézbe vehető? Inkább nézegetni való
Bár nem agresszív, a sisakos baziliszkusz nem igazán „simogatós” házikedvenc. Szereti a nyugalmat, és gyors mozgás miatt könnyen megijedhet. A legjobb, ha inkább egyfajta szobai dzsungelshowként tekintünk rá: nézd, csodáld, de ne akarj vele puszit váltani.

Miért szeretik a terraristák?
Mert egyszerűen lenyűgöző. A megjelenése, mozgása, viselkedése mind azt az érzést kelti, mintha egy ősi legendából lépett volna elő. Ráadásul ha jól érzi magát, gyakran napozik, mászkál és érdeklődve figyeli a külvilágot – így aktív, látványos lakója lehet egy jól kialakított trópusi terráriumnak.
Vízen járni menő, de párásítani kötelező
A sisakos baziliszkusz nemcsak látványos, hanem igényes állat is. Aki vállalja a gondozását, egy valódi egzotikus különlegességgel gazdagodhat – de csak akkor, ha biztosítani tudja a megfelelő környezetet, odafigyelést és türelmet. A vízen járás már az ő dolga – a többit bízzuk magunkra.