Amikor a papagájod rád néz, és a legnagyobb ártatlansággal közli: „Nem én voltam!” – miközben te pontosan láttad, hogy ő repítette le a tollas díszt a polcról – joggal merül fel a kérdés: vajon a madarak tudnak hazudni?
Amikor a csőr mögött több van, mint gondolnád
A madarak agya apró, de tele van meglepetéssel. A papagájfélék, hollók és szarkák kognitív képességei vetekszenek a főemlősökével. Tudnak tervezni, emlékezni és megfigyelő szerepet játszani, sőt, néha még színlelni is.
Egyes kutatások szerint a hollók képesek elrejteni az élelmüket, majd előadni egy hamis rejtekhely-jelenetet, ha azt hiszik, hogy valaki figyeli őket. Vagyis: „kamuznak”, hogy megvédjék a valódi kincsüket. Ez már közel van ahhoz, amit az ember hazugságnak hív.
A papagáj, aki többet tud, mint kellene
A papagájok érzelmileg és intellektuálisan is rendkívüliek. Nem csupán utánozzák a hangokat – értik is, mikor használják. Ha megtanulják, hogy a „Kapsz egy magot?” mondat után általában jön valami finomság, akkor ezt a mondatot idővel stratégiailag vetik be. Nem a társalgás kedvéért, hanem az eredményéért.
Az egyik híres esetben egy afrikai szürke papagáj, Alex, megtanulta a fogalmakat – szín, forma, anyag –, és időnkként tudatosan rossz választ adott, ha ezzel figyelmet kapott. Mintha csak azt mondta volna: „Ha nem nézel rám, rosszat mondok!” – ez pedig már nem reflex, hanem kommunikációs taktika.
Hazugság vagy alkalmazkodás?
Az emberi értelemben vett hazugsághoz tudatosság kell: az, hogy a madár tudja, mit hiszel, és át akar verni. A kutatók ezt mentális modellezésnek hívják. És bizony a varjak és a papagájok néha tényleg rendelkeznek ezzel. Amikor egy szarka elrejti a fényes érmét, majd odébb viszi, ha figyelik, az nem véletlen. Ez taktikai viselkedés, amit csak nagyon kevés állatfajnál figyeltek meg.
Az őszinteség madarai
De nem minden papagáj hazudik. A legtöbb esetben a kommunikációjuk egyszerű: figyelmet, társaságot, játékot keresnek. Ha megtanulják, hogy egy adott mondat reakciót vált ki, azt ismételni fogják, mert a reakció az övék jutalma. Nem hazudnak – csak értik, hogyan működik a figyelem.
Szóval: tud hazudni a papagáj?
Ha az emberi definíció szerint nézzük, talán nem. De ha azt értjük alatta, hogy képes manipulálni a helyzetet a saját előnyére, akkor igen, a papagáj bizony mestere a szándékos félrevezetésnek.
Szóval, amikor legközelebb azt mondja, hogy „Nem én voltam!”, lehet, hogy valóban tudja, mit csinál. Csak kérdés, ki nevet a végén: te, vagy ő.
