Az oltás a legfontosabb.
A kutyák parvovírusa egy rendkívül ragályos, vírusos betegség. A vírus két fő formában létezik: a gyakori változat bélgyulladást, a ritkább alak szívizomgyulladást okoz.
Milyen tünetek figyelmeztetnek?
A parvovírus leggyakoribb formája a bélrendszert támadó, amely hányást, hasmenést, súlyveszteséget és étvágytalanságot okoz. A jóval ritkább formája a szívrendszert támadja, a magzatok és a nagyon fiatal kölykök szívizomzatát betegíti meg és gyakran halálhoz vezet.
A fertőzések többsége a kölyköknél történik, kb. 6 hetes és 6 hónapos koruk között. A korai oltásokkal sikerült radikálisan csökkenteni a súlyos esetek számát. Az oltatlan kölyköknél viszont mindkét forma végzetesnek bizonyulhat.
A legjellemzőbb tünetek, amelyeket a bélgyulladást okozó vírusformánál megjelennek:
- súlyos, véres hasmenés
- letargia, levertség, bágyadtság
- étvágytalanság
- láz
- hányás
- jelentős fogyás
A bélfertőző forma a szervezet tápanyagfelvételére hat, a fertőzött állat gyorsan kiszárad és gyengévé válik a fehérjehiány és a folyadékveszteség következtében. A vírus a bélbolyhok alapjában lévő sejteket pusztítja el, így a bélbolyhok leválnak, nem marad felszívófelület. A száj és a szem nedves szövetrésze láthatóan vörös lesz, a szívverés felgyorsul. Amikor az állatorvos megvizsgálja a hasi részeket a kutyus fájdalmat, kellemetlenséget érez. A fertőzött ebeknek a vérnyomása is alacsony lehet, ez a láznál is gyakrabban fordul elő.
Miként terjed a kórokozó?
A parvovírus fertőzések többsége az eredeti kórokozó 2b típusú genetikai változata. Vannak olyan tényezők, amelyek növelik a kutya fogékonyságát a fertőzésre, de a legtöbb esetben a parvovírus közvetlenül egy fertőzött kutyával való érintkezéssel vagy közvetve, annak széklete-testnedve által terjed.
A vírus nagyon magas koncentrációban van jelen a fertőzött kutya székletében, ezért egy egészséges kutya akkor is nagy veszélyek van kitéve, ha annak hátsóját szaglássza. A cipőnkkel is behozhatjuk a vírust a kutyushoz, amennyiben fertőzött széklet, környezet közelében járunk.
Bizonyítékok támasztják alá, hogy a vírus akár egy évig is fertőzőképes marad a talajban. A legtöbb tisztítószernek ellenáll, és az időjárás sem kezdi ki. Ha szeretnénk megtisztítani egy fertőzött területet, először a megfelelő módon semmisítsük meg vagy dobjuk ki a szerves anyagokat (hányadék, ürülék), majd tömény hipóval alaposan mossuk át a tárgyakat és a padlót. Amennyiben parvovírusos volt a kutyusunk otthon, a legjobb, ha néhány évig nem hozunk kölyköt a házhoz.
Az egyedsűrűségnek köszönhetően a tenyésztő kennelek és kutyamenhelyek, ahol nagyon sok eb zsúfolódik össze, és nem mindig ügyelnek az oltásra, óriási kockázatot jelentenek. Ezért előfordulhat, hogy az állatorvos azt javasolja, hogy oltsuk újra a kutyust még akkor is, ha a tenyésztőtől oltási papírokkal kapjuk meg.
Ismeretlen okok miatt bizonyos kutyafajták, így például a rottweilerek, a pit bullok, a labrador retrieverek, a németjuhászok, a dobermannok, az angol springer spánielek, és az alaszkai szánhúzó kutyák különösen fogékonyak erre a betegségre. Az állatorvos ezért esetükben kiterjesztett oltási protokollt javasolhat.
Fontos a diagnózis
A parvot fizikai vizsgálatokkal és biokémiai tesztekkel diagnosztizálják, ill. létezik egy speciális teszt az ürülékből történő kimutatásra. Ezeket vizeletvizsgálat, hasi röntgenfelvétel és hasi ultrahang is kiegészítheti. Az alacsony fehérvérsejtszám és a jelentős kiszáradás mindenképpen a vírusra utal, különösen véres széklettel együtt.
Sajnos a vírus csak tünetileg kezelhető és nehéz megmondani, hogy melyik kutyus éli túl a súlyos fertőzést, melyik nem (felnőtt, oltott kutya kisebb tünetekkel is simán átvészelheti a betegséget). A beteg állat infúziót kap és gyomorsavcsökkentőt, hogy megvédjék a gyomrot az önemésztődéstől. Emellett hányáscsillapító szükséges. Ha túljut az eb a nehezén, csak fokozatosan lehet visszatérni a normál étkezéshez, először csak híg, folyékony táplálék, majd később kímélő táp adásával. Jól jöhetnek az immunrendszert támogató cseppek.
Meg kell említeni, hogy a parvovírus fertőzés következtében szövődmények is felléphetnek, leggyakrabban a legyengült szervezetet másodlagos fertőzések támadják, de előfordulnak emésztőszervrendszeri károsodások, felszívódási zavarok is.
Forrás: www.petmd.com