Mindössze 80 év, mire eltűnhetnek a bolygóról a csúcsragadozók.
A Nature Climate Change című folyóiratban publikált tanulmány szerint vészesen fogy az életterük, ami könnyen vezethet a kipusztulásukhoz. A globális hőmérséklet-emelkedés az Északi-sarkvidéken élő jegesmedvék sorsát megpecsételi.
A globális felmelegedés megszaporította a hőhullámokat és az aszályokat, az emelkedő tengervízszint pusztítóbbá tette a szuperviharokat, a medvék otthonául szolgáló tengeri jég egyre zsugorodik, a visszafagyás már nem olyan ütemben és kiterjedésben zajlik, mint kellene. Ez azt jelenti, hogy egyre kevesebb idejük van fókára vadászni, élelemhez jutni. Ha nem sikerül elég tartalékot felhalmozniuk, vagy túl hosszúra nyúlik a koplalási időszakuk, gyakorlatilag éhen halnak.
A párizsi klímaegyezményben világszerte írták alá tagállamok a globális felmelegedést mérséklő, az üvegházhatást okozó gázok kibocsájtásának visszaszorítását célzó intézkedéseket, de hogy mennyire fogják betartani, és hogy ezek az intézkedések megmenthetik-e még a kihalás szélére sodort fajokat, az kérdéses. A tudósok pesszimistán látják a jövőt, szerintük már csak ódázni tudjuk az elkerülhetetlen véget, ami az állat- és növényvilág kipusztítása miatt majd ránk vár.
Szomorú kilátások ezek, amiket a kapzsiság okozott. Hiába kongatják a szakemberek a vészharangot évek vagy évtizedek óta, a profit még mindig mindenek felett áll. Vajon megéri?
