A kígyó mesterfokon űzi a diétázást, persze nem kifejezetten a karcsúsodás céljából. Az evolúció úgy alkotta meg szervezetét, hogy képes legyen elviselni az éhezést. De vajon mit kapott a kígyó cserébe?

Az a képesség, hogy egyes kígyók egy évig is bírják táplálkozás nélkül, egyértelmű versenyelőny a vadvilágban. Állítólag a királypiton, az észak-amerikai patkánysikló és a texasi csörgőkígyó akár két évig is képes éhezni anélkül, hogy baja esne. A kérdés csak az, hogy ajándék vagy átok ez a kígyók számára.

Mi történik a kígyóban éhezés közben?

A magyarázat, hogy a kígyók hogyan képesek ilyen sokáig eléldegélni kaja nélkül, sajátos emésztésükben keresendő. Hogy energiát spóroljanak, a telített, energiadús zsírsavakat nem egy lépésben bontják le kisebb molekulákra, hanem fokozatosan „vesznek ki” belőlük energiává alakítható kémiai egységeket (atomokat, kötéseket stb.). A koplaló kígyó szép lassan minden zsírszövetet – még a szerveket körülvevőt is – elkezdi alacsonyabb energiaszintű molekulákká alakítani úgy, hogy mindig „hagy benne maradékot”. Hosszú éhezés után persze mindent, még saját szívizomszövetét is képes elemészteni.

A piac láthatatlan keze

Az ügyben vizsgálódó tudósok érdekes számokat hoztak ki. Például egyes számítások szerint a kígyók 72-75 százalékkal képesek visszafogni energiafelhasználásukat, ha huzamosabb ideig táplálék nélkül maradnak. Ez nem más, mint a kereslet-kínálat alaptörvénye kígyó módra: ha nincs elég táplálék, akkor visszafog a felhasználásból is. Ami ennél is érdekesebb, hogy miközben a testtömegük természetszerűleg csökken, a hosszanti növekedésük nem áll le, sőt. Bizony, az éhező kígyók hosszabbra nőnek!

Éhes kígyó, hosszú kígyó

Kicsit utánagondolva marha logikus a jelenség. Az éhező kígyónak mindenkinél jobban kell igyekeznie, hogy táplálékot találjon, a gyorsaság élet-halál kérdése. A kutatást vezető kígyószaki szerint a hosszúság fontos szelekciós tényező – a nagyobb és hosszabb csúszómászók több élelmet tudnak lenyúlni a társaik elől, és könnyebben találnak párt is az utódnemzéshez. Így aztán természetesnek tűnik, hogy ha már nem tudja a pocakját növeszteni, legalább hosszabbra nő, hogy kompenzálja az energiahiányt. Persze felmerül a kérdés, hogy hogyan képes állandó energiafelhasználás mellett még növekedni is. Egy bizony a kígyó titka marad.

Spórolós kígyók

Az éhező kígyó egyébként mindent megtesz, hogy feleslegesen ne veszítsen energiát. Elvonul és mozdulatlanul heverészik, s csak akkor bújik elő vackából, ha jó esélyt lát némi eredményes egerészésre. Ahogy egyre távolabb kerül emlékei között legutolsó vacsorája, egyre kétségbeesettebb és kockázatvállalóbb lesz. Ekkor születnek az egész estét betöltő megfilmesített legendák a krokodil-, antilop- és mamutevő pitonokról.