A lóistállókban tapasztalható anomáliákról.
Szólni kell a beépített istálló vagy fészer problémájáról. Az állatélettani irodalom kívánalma a jó lóistálló iránt a következő:
- a relatív páratartalom 70%-nál ne legyen nagyobb,
- a kívánatos hőmérséklet 12-18 °C közötti.
A lóistállókban az ember a saját komfortzónájának megfelelő magasabb hőmérsékletet állít be az ajtók és az ablakok becsukásával, a szellőzés meggátlásával. Ezt a nagyobb hőmérsékletet a ló nem igényli.
Tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a ló, a csikó nagyszerűen bírja a hideget, nem szenved úgy tőle, mint az ember. Bőrének szöveti szerkezete, szőrének hideg elleni védekezőrendszere (a nagy hideg hatására a meghosszabbodott fedőszőrök közé pehelyszálak ékelődnek be) mind azt szolgálja, hogy a fagypont alatti hőmérsékletet is jól bírja a ló, a csikó, s szervezete nem szenved általa.
Mit kell tehát meggondolni, mit kell tenni a hagyományos istállókban lovaink egészségének megóvása érdekében?
Az istálló:
- enyhely legyen, amelyet befülleszteni nem szabad,
- a fagypont körüli alacsony hőmérsékletet is jól tűri a ló, a csikó, de az alacsony hőmérséklethez fokozatosan kell hozzászoktatni,
- ha lekötve tartjuk a csikót, a lovat (ha mozgásában korlátozzuk), akkor nem szabad alacsony hőmérsékletnek (8-10 °C alattinak) kitenni,
- alacsony istálló-hőmérséklet esetében a csikó, a ló mozgását nem szabad korlátozni.
- Nagyobb területen (amely istállónyi, vagy boksznyi) szabadon, kedvére mozoghasson.
- Bőséges, száraz alom mindig legyén alatta, amely szigetel és puha fekvőhelyet nyújt,
- a legjobb az a gyakorlat, ha az egyik oldalról az istállóajtót levesszük, így lehetetlen azt becsukni, és az istálló belső hője nem emelkedik a nem kívánt nagyságra.
Csak dicsérhető az a gyakorlat, amikor a csikóistállónak – akár csikó-, akár lóelhelyezés esetén – az egyoldali ablakait és ajtaját, mindig nyitva hagyják és egy széles, görgőfával ellátott ajtón át a szabad karámba akkor mehet ki az állat, amikor akar.
Dr. Ócsag Imre: A gazdasági ló (Gazda Kiadó)
