Aki együtt él egy macskával, bármikor számíthat rá, hogy okkal vagy látszólag ok nélkül áldozatul esik.
Ez az aprócska karmolástól a durva harapásig terjedhet, ami nem csak fájdalmas sebet okozhat, de súlyos következményekkel is járhat. A macska nyálában – és ezáltal a karmai alatt is – többek közt a Bartonella henselae nevű baktérium tenyészhet, ami könnyedén megbetegítheti az embert, erről itt írtunk. Most azonban abban próbálunk segíteni, hogyan előzzük meg a bajt és védjük meg magunkat egy cica agressziójától.
Még ha háziasítva is lettek, a macskák alapvetően ragadozó állatok, így a vadászat a vérükben van. Támadhatnak idegességükben, félelmükben, a helyükért a csoportban, de a játék hevében is okozhatnak sérülést. Hogyan kerüljük el?
Általában mielőtt ténylegesen támadnának, figyelmeztetnek, fenyegetnek. A földhöz lapulnak ugrásra készen, lecsapják a füleiket, mozgatják a farkukat, és morogni, fújni kezdenek. Ezen a ponton még van esélyünk kihátrálni a szituációból és békésen távozni, ha megértetjük vele, hogy nem jelentünk fenyegetést számára.
Ha ez nem használ, mert hiába lépünk hátra, ő tovább hergeli magát, akkor esetenként segíthet a figyelemelterelés. A vadászösztönüket más irányba terelhetjük egy mozgó tárggyal, játékkal. Jó esetben lecsap a játékra, és el is felejti egy pillanat alatt, hogy miért is volt dühös.
Ha ez sem válik be, mert ragaszkodik a harchoz, akkor mindenképp próbáljuk védeni magunkat egy törülközővel, kabáttal, más anyaggal, ami megóv a karmolás és harapás okozta sérüléstől! Elsőnek általában a kezünket próbálja a macska elkapni, elsősorban erre vigyázzunk!
Egyesek szerint, ha ilyenkor takarót (pokrócot, törülközőt, pulcsit, stb.) dobunk a macskára, attól megnyugszik. Ezt azért jó szívvel nem javasolnánk, mert sok közülük ettől még kétségbeesettebb, dühösebb és agresszívabb lesz.
A nagyon jó reflexekkel és kellő lélekjelenléttel megáldott emberek próbálkozhatnak a nyakon csípéssel. A nyak alsó részén, a vállak fölött van egy pont, ahol az anyaállatok fogják meg a kicsiket, amitől azok a bénult nyugalom állapotába kerülnek, de ez is nagyon rizikós módszer.
Ha már megtörtént a baj, mert sikerült az állatnak belekapaszkodnia vagy beleharapnia valaminkbe, akkor ne próbáljuk meg cibálni a fájó testrészünket! Ez csak tovább tüzeli őt, így a legjobb, ha a lehetőségekhez mérten sztoikus nyugalommal megvárjuk, hogy eleresszen és odébb álljon. Minél kevésbé harcolunk, ez annál hamarabb következik be.
Ezután mindenképp fertőtlenítsük a sebe(ke)t!
Forrás: MentalFloss