Időnként egy-egy esemény kapcsán felmerül a kérdés, mi a teendő vagy mikor járunk el helyesen, hogy elkerülhessük a bajt.
Jó tudni, hogy az érvényben lévő szabályozások szerint minden olyan külterület (pontosabban minden olyan nem belterület) vadászterületnek számít, amellyel kapcsolatosan nincsenek külön rendelkezések (kivétel lehet például egy temető vagy repülőtér). Ez röviden a gyakorlatban azt jelenti, hogy a vadászoknak lehetőségük van minden további következmény nélkül a szabadon kószáló kutyákra lőni.
Ezért lehet lényeges, hogy az ilyen helyzeteket elkerüljük, vagyis néhány dologról gondoskodjunk, ha például a közeli erdőbe mennénk kirándulni és négylábú barátunkat is magunkkal vinnénk. A legjobb, amit tehetünk, hogy nem engedjük szabadon, vagyis pórázra kötve sétáltatjuk. Továbbá hasznos lehet, ha olyasmit adunk rá, ami például a vadaktól vagy kóbor ebektől jól megkülönbözteti. Ez lehet egy feltűnő színű mellény, nyakörv, kendő. Hasonlóképp, mint amikor mi, emberek viselünk ‘láthatósági mellényt’ annak érdekében, hogy mások időben észrevegyenek ezzel megőrizve testi épségünket vagy legalább esélyt adva annak.
A vadászterületek pontos kiterjedése és határai elérhetők a kormányhivatalok weboldalán, azonban innen viszonylag nehezen vagy hosszabb keresgélés után hámozható ki, hogy például egy hozzánk közel esővel pontosan mi a helyzet.
Összességében tehát elmondható, hogy kutyával lakatlan területen sétálni még ha oly kellemes is, elővigyázatosságot és bizonyos szabályok betartását kívánja meg.
