Ismerősen cseng az, hogy sinka?
Pedig ő a legfiatalabb magyar terelő pásztorkutyafajta. A XX. században a Hortobágyról indult hódító útjára, ahol a pásztorok mellett maradt kutyák, német juhász, boxer, bull típusú fajták, illetve egyéb fajták keresztezéséből jött létre. Megtalálható még a Nyírség, Kunság, Mezőség, Dél-Alföldi Homokhát, Tiszahát és a Tiszántúl vidékein is, annak ellenére, hogy az FCI által még nem elismert kutyafajta.
A sinka név jelentése “sima szőrű”, ami álló fülekkel és kunkorodó farokkal társul. Első ránézésre talán a mudira hasonlít leginkább, azonban mégsem igazán olyan. Szívós, tanulékony, bátor és temperamentumos kutya. Semmiképpen nem mondható ölebnek, inkább egygazdás terelőkutya, aki félelmet nem ismerve száll szembe akár egy felbőszült bikával is. Izmos, feszes, gyors és rettenthetetlen.
Remélhetőleg az Ebtenyésztők Nemzetközi Szervezete (FCI) is hamarosan elismeri ezt kiváló magyar virtussal megáldott kutyát!
Képek és forrás: sinka.rasztari.hu
