Csak nagyon kevés esetben lesz boldog vége az élő meglepetésnek.
Nincs olyan ember, aki ne látott volna már egy megható jelenetet, amiben a csillogó szemű kisgyermek lelkesen bontogatva az ajándékit találja meg élete álmát: egy bájos kiskutyát. Az öröm felhőtlen, a szőrmók bájos, a szülők a háttérben mosolyognak, mindent bevilágítanak a karácsony fényei, és mindenki boldog. Az idilli jelenetet viszont csak eddig mutatják.
Utána jönnek a tűlevelek, a beszáradt edények, a pisifoltos szőnyeg, meg a szétrágott cipők. Egy kölyökkutya ugyanis ezzel jár, amíg meg fel nem fedezi a világot, és meg nem tanulja az alapvető szabályokat. Ezt is mérlegelni kell, mielőtt bárkit is kiskutyával lepnénk meg!
Minden állat felelősség, és ezt úgy tűnik, nem lehet elégszer hangsúlyozni. A hörcsög is felelősség, a macska is felelősség, a kutya is felelősség, és minden állat az. Tudjuk minden velejáróját vállalni, vagy az, akinek szánjuk, tudja?
Ha a válasz nem határozott igen, akkor semmiképp ne ajándékozzunk élő állatot!
Az átgondolatlan bájos meglepetésekkel vannak tele januárban a menhelyek és az utcák. A gyerekek szinte kivétel nélkül mindig vágynak egy házi kedvencre, ahhoz viszont hogy felelősséget tudjanak vállalni érte, még nem biztos, hogy elég érettek, ezért számolni kell azzal, hogy a gyermek állatkája végül a szülők állatkája lesz. Fogunk tudni gondoskodni róla éveken vagy akár évtizedeken át?
Ha nem, akkor inkább vegyünk plüsst!
