A Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola tanítványai példát mutatnak a rolleres közlekedésben. Annyira belejöttek, hogy mindenki önállóan repesztett, aztán a kiképzőjükkel a tandemezést is kipróbálták. Alap, hogy aztán szépen rendben visszatették a rollereket a tárolóhelyre.
A Baráthegyi Vakvezető Kutya Alapítvány beszámolója következik.
Három vakvezető kutyánk körbeszimatolt, hogy mi a helyzet a sokat szidott elektromos rollerekkel.
„Állandóan szanaszét dobálják ezeket a járdán, mintha nem lenne rájuk szükség, mi meg kerülgetjük őket egész álló nap” – sóhajtott fel Zenit. Whiskey-ben azonban olyan erős volt a kíváncsiság, hogy rábeszélte a haverjait, próbálják ki a járműveket, hátha van bennük valami jó. Annyira belejöttek, hogy mindenki önállóan repesztett, aztán a kiképzőjükben bízva a tandemezést is kipróbálták. Alap, hogy aztán szépen rendben visszatették a rollereket a tárolóhelyre.
A három labrador, Zenit, Tangó és Whiskey mindent megtett a jó ügy érdekében, hogy felhívja a figyelmet a felelős rollerhasználatra:
„Kedves Rolleresek! Szépen kérünk benneteket, úgy közlekedjetek, hogy mindenkinek jó legyen. Használat után helyezzétek vissza a rollert az arra kijelölt tárolóba vagy helyre. Ezzel elsősorban azoknak a látássérült embereknek fogtok segíteni, akiknek nincs vakvezető kutyájuk, hogy fehér bottal ne essenek át a járda közepén „felejtett” rollereken, és velünk, vakvezetőkkel is jót tesztek, mert bár mi ki fogjuk kerülni őket, de azért hátráltatnak minket. Nem csak nekünk, minden gyalogosan közlekedőnek biztonságosabb lesz így. Köszi!”
A kutyák persze imádták a fotózást a sok jutifalat miatt, és utána játszottak egyet a szabadban. Kiképzőjük, Látrányi Orsolya elmondta, hogy Zenit már látássérült gazdijával várja a közlekedési vizsgáját, két társa még nem költözött el tőle.
Korábban már foglalkoztunk azzal, mekkora probléma a látássérülteknek a rolleres közlekedési kultúra hiányossága:
Fotók: Baráthegyi Vakvezető Kutya Iskola/Paskó Dexter
