in , , , ,

Vissza lehet hozni kihalt állatfajokat?

A Jurassic Park lehet, hogy nem is olyan elrugaszkodott kitaláció?




A kutatók régóta dolgoznak azon, hogy megfejtsék, visszahozhatóak-e a már kihalt állatfajok. Általában a dinoszauruszok kerülnek szóba a téma kapcsán, feltehetően a nagy sikerű filmnek hála, de miért is mennék vissza évmilliókat az időben, amikor napjainkban is sokféle állat tűnik el a világunkból?

A mamutok pár ezer évvel ezelőtt, a dodók az 1600-as években pusztultak ki, míg az erszényes farkasok utolsó példánya 1936-ban múlt ki. Azóta számos faj követte őket, és még több van a kihalás szélén, inkább ezekkel érdemes foglalkozni, hogy visszakerüljenek az ökoszisztémába. Három lehetséges módot vizsgálnak a feltámasztásukra:

A visszatenyésztés

Ez akkor lehetséges, ha közeli rokon fajokban megtalálható a kihalt állat génkészlete és megfelelő tenyésztéssel vissza tudják állítani az adott fajt. Ez tűnik az egyik “legegyszerűbb” és legnagyobb sikerrel kecsegtető megoldásnak, hiszen a szakemberek élő genetikai anyaggal dolgozhatnak. Így viszonylag nagy esély van rá, hogy sikerül megtalálni az adott kombinációt, amivel a korábban kipusztult állatfaj rendelkezett. A viszont még kérdéses, hogy így valóban sikerül feltámasztani egy adott fajt, vagy csak külső jegyeiben egyezik majd meg a korábbival?

A klónozás

Ilyenkor a rendelkezésre álló sejtmagot egy közeli rokon faj petesejtjébe ültetve hoznák létre a kihalt állat klónját. Mivel ez a módszer még most is élő állatok esetében sem teljesen kiforrott, így kevesebb az esély, hogy mondjuk a mamuttetemekből vagy más kipusztult fajokból nyert sejtmaggal kivitelezhető a feltámasztás. Már üzletággá vált a háziállatok és haszonállatok klónozása, de, aki jó pénzt fizet kutyája, macskája, lova, szarvasmarhája vagy más állata klónozásáért sem kaphat garantált eredményt, ugyanis az így készült jószág személyiségéért nem tudnak garanciát vállalni. Benne van a pakliban, hogy ugyan külsőre megegyezik a megszületett klón, a természete viszont ugyanazon génkészlettel is teljesen más lesz.

A genomszerkesztés

Ha ismerik a kihalt faj genomját, akkor annak tulajdonságait egy célirányos mutációval tudják átírni egy hasonló fajba, legalábbis az elmélet szerint. Az elképzelés, hogy például egy elefántembrió genomját átírják azokkal az információkkal, hogy legyen kisebb füle, hosszabb, tömöttebb bundája, vastagabb zsírrétege és nagyobb termete, amivel eljutnak a mamuthoz, egyelőre inkább ábránd, mint valóság. A genomszerkesztéshez rengeteg információra van szükség, ami nem is feltétlen áll a rendelkezésünkre, ráadásul a teljes géntérkép másolása nagyon bonyolult és nehéz feladat.

Lehet, hogy kevesebb munkával járna, ha sikerülne megmenteni a kihalás szélén álló fajokat, mint újra elkészíteni őket, de a jelek szerint nagyon is fontos a jövőre nézve a feltámadásbiológiai kutatás azaz, a de-extinction.

Forrás: Science Focus

 

Segítsünk a még itt maradt molnárfecskéknek!

Hogyan adjunk be gyógyszert a kutyának?