A kutyákon és a macskákon kívül számtalan állatnak viseli gondját.
Akkök állatszeretete kiterjed minden jószágra, ezért sokat időzik a védenceivel. Már kiskorától a szívén viselte az állatok sorsát, felnőttként pedig a lehetőségei is megengedik, hogy segítsen rajtuk.
Törökországban a kormány nem altathatja el vagy teheti egész életükre menhelyre a kóbor állatokat, így az utcán összeszedett kutyákat beoltják, ivartalanítják, majd visszaviszik oda, ahol találták őket. Ilyen és ehhez hasonló sérült, beteg és gazdátlan állatokat vitt haza a farmjára Mert hogy gazdát találjon számukra, vagy vele maradjanak életük végéig. A férfinek nem a menhely a főállása, egy tanácsadó céget vezet és elég elfoglalt ember, de minden szabadidejét az állatokkal tölti.
Egy átlagos napon hajnalban kel, és az első dolga, hogy kivigye a kutyákat a közeli erdőhöz futkározni és játszani. Amikor kirohangálták magukat az ebek, hazamennek és megeteti őket, majd a vak ló következik. Ő is kap enni, aztán Mert szaxofonozik neki. Utána megeteti a repülni már nem képes sirályokat friss hallal, majd ellátja a macskákat, végül a libákat. Ha mindezzel végzett, akkor bemegy a városba az irodájába dolgozni.
Mindig van a csomagtartójában kutyaeledel, így hazafelé még megetet kóbor állatokat itt-ott. Ha sérült kutyát talál, elviszi állatorvoshoz, majd haza. Sok állat marad vele feltehetően örökké, mert az idős, beteg jószágok nem kellenek senkinek, de ez a férfit nem zavarja. Segít, amennyit tud, mert megteheti. Nem kap adományokat, nem támogatja senki, önerőből tartja fent és csinálja a menhelyet, de megéri. Tudja, hogy jót tesz, és tele van a barátaival a farmja.
Vajon hány tehetős ember követné a példáját?
Forrás: BoredPanda
