Valaki egyszerűen kihajította egy illegális szemétlerakóhoz a védtelen kiskutyát.
Éhesen, szomjasan, ázva, fázva sírt egy kidobott cipő mellett a szemétkupacban, amikor egy férfi rátalált.
A kölyök a kihűlés határán, legyengülve, egy lábbeli társaságában várt a sorsára. Olyan picike volt még, hogy javában az anyjával kellett volna lennie, ehelyett magára hagyták a hulladékok között.
Goran Marinkovic szerencsére még időben vette észre és gyorsan meg is etette a csöppséget, majd állatorvoshoz vitte.
Annyira gyenge volt és látszólag beteg, hogy az sem volt biztos, hogy életben marad.
A szerető gondoskodás és az új otthon melege gyors javulást eredményezett. Goran lakásában már egy kedves, játékos, energikus kiskutya lett, aki a Smesten nevet kapta.
Fél évvel később már alig lehet ráismerni, elég szép eb lett belőle.
A lelkes és életvidám kutyus már csak halványan emlékezhet a viszontagságos magányos éjszakákra. Egy jószívű embernek köszönhetően kapott még egy esélyt a jobb életre, amiért nagyon is hálás.
Ha mindenki csupán egy kutyát megmentene, közel sem lenni ennyi gazdátlan, kóbor állat.
Forrás: BoredPanda
