Ki az úr a háznál?

„Kutya-macska barátság” alatt valójában egy egyáltalán nem jó viszonyt értünk, mi emberek régóta úgy tartjuk, hogy a két állat nem jön ki jól egymással. Azonban ennél árnyaltabb a kép, vannak olyan ebek és cicák, akik remekül megférnek együtt, békésen, elválaszthatatlanul.

A legtöbb esetben akkor jó ez a viszony, ha a két négylábú már kölyökként találkozik és gyakorlatilag együtt nőnek fel. Amikor még egyikőjük sem viselkedik dominánsan, sokkal nyugodtabbak, mintha felnőttként kerülnek össze. Egy egész életen át tartó barátság alapja lehet a kölyökkori találkozás.

Erre természetesen nem mindig van lehetőség, de ilyenkor sem kell kétségbeesni. Néhány alapszabály betartásával általában később is összeszoktathatók az állatok.

Amennyiben van egy házikedvencünk és egy másikat is tervezünk, akkor sokat számít, hogy melyik volt ott előbb: a kutya vagy a macska? Amennyiben már van egy cicánk és most egy kutyust készülünk hazahozni, a macska biztosan a területére veszélyes betolakodóként fog rá tekinteni. Ha a kutyus volt az első, ő némileg nyitottabb az új lakótárs felé.

Milyen alapszabályokat érdemes betartani?

1. Legyen egy „macskaszobánk”!

Amennyiben egy macskát és egy kutyát szeretnénk együtt tartani, fontos, hogy mindkét állatnak legyen saját kuckója, helye, ahova zavartalanul lehet, ahova visszavonulhat.

Különösen a cicák azok, akik makacsok és bizonyos helyzetekben szükségük van egy kis nyugalomra. Ezért érdemes kijelölni egy helységet, ahova csak a doromboló kedvenc mehet be. Itt meg kell, hogy találják a macskavécét, a nyugodt fekhelyet és az ételt is. Legyen külön etetőjük, hogy ez ne legyen konfliktus forrása és elkerüljük a stresszhelyzeteket. A macskavécé is legyen tabu az eb számára, hogy a macska megőrizhesse ezt a privát szférát és még véletlenül se kóstolja meg a kutyus az almot.

2. Érkezzen előbb a másik szaga

A kutyáknak és a macskáknak is sajátos, egyedi szaguk van (mint minden élőlénynek). Erre bizony fel kell készülnie a leendő lakótársnak, mielőtt a másik állat megérkezik. A legjobb, ha az új családtag érkezése előtt egy olyan takaróval kezdjük az ismerkedést, amin ő már aludt. Először ezt hozzuk el a már meglévő állatnak. Ha pedig a kutya érkezik később, a cicát nem árt egy hangfelvétellel az ugatásra, az új társ hangjára is felkészíteni.

3. Figyeljünk az állatok személyiségére

Ahogyan az embereknek, úgy természetesen az állatoknak is van saját személyiségük, karakterük. Ezért választás előtt fontos, hogy meggyőződjünk arról, hogy a 2 állat hasonló karakterű. Ideális esetben a két állatot akkor szoktatjuk össze, amikor még mindketten nagyon fiatalok, így együtt felnőve tudnak egymáshoz is alkalmazkodni, egyik sem nyomja el a másikat.

Azonban, ha a kutya már kifejlett, felnőtt, akkor egy min. 4 hónapos cicával próbáljuk összeszoktatni. Ha aktív, nyitott a négylábú, akkor a cicának is kellő önbizalommal kell rendelkeznie, nem jó, ha félénk. Idősebb állathoz egy kicsit idősebb, érettebb társat válasszunk, ne kölyköt.

A várva várt első találkozás

Ha betartjuk a 3 tanácsot és elvégezzük az előkészületeket, akkor eljöhet az ideje a találkozásnak. Fontos, hogy ne aggódjuk túl magunkat, mert az állatok megérzik és átveszik az idegességet. Teremtsünk kötetlen légkört, biztosítsuk, hogy az állatok jóllakottan, nyugodtan érkezzenek, és egy semleges helyet válasszunk, ahol nincs alom, alvóhely, sem etetőtál. A találkozásnál ügyeljünk arra, hogy

  • a kutya pórázon legyen
  • 2 ember legyen, aki figyel az állatokra
  • legyen nálunk jutalomfalat, a pozitív viselkedés ösztönzésére
  • esetleges támadásoknál azonnal tegyük egyértelművé, hogy az nem kívánatos viselkedés
  • a cicák számára tegyük lehetővé, hogy fel tudjanak mászni valamire
  • az első találkozó kb. 10 percre korlátozódjon
  • dicsérjük meg a kutyát és a macskát is az alkalom után.

Az első találkozó után: türelem az együttlakásig

Miután az eső találkozó sikeresen lezajlott, mindkét állatot meg kell dicsérünk és külön-külön is foglalkoznunk kell velük.

A szoktató alkalmat rendszeresen meg kell ismételnünk addig, amíg valóban összeszoknak. Ez nem csak türelmet igényel, de sok időt is igénybe vehet. Mi döntjük el, hogy mikor jön el az idő, hogy az állatok már szabadon találkozhatnak.

Először akkor hagyjuk magukra az állatokat felügyelet nélkül, ha már tényleg biztosak vagyunk benne, hogy nem támadják meg egymást. Egy kis türelemmel és gyakorlással jó barátokká válhatnak négylábú kedvenceink.