Számos legenda kering a gazdátlan kutyusokról.

Tegyük félre az előítéleteket és egy kicsit gondoljunk bele az ő helyzetükbe!

A legtöbb gazdátlan állat csak egy szerető családot és otthont szeretne, az őket övező tévhitek pedig megnehezítik ezt. Most ezeket a hiedelmeket cáfoljuk meg tételesen:

“Csak a problémás kutyák kerülnek menhelyre.” 

Nem, nem a viselkedési problémáik miatt kerülnek az állatmentőkhöz. A legtöbb kutya a gazdái miatt kerül menhelyre, mert nem tudják, vagy már nem akarják tovább tartani. Anyagi gondok, költözés, betegség, haláleset a leggyakoribb ok, amiért a legtöbben megválnak imádott vagy épp nem imádott háziállatuktól, de olyanok is akadnak, akik nem gondolták át, hogy a cuki kölyökkutya egyszer meg fog nőni.

“Csak keverékek vannak a menhelyen.”

Ez sem igaz, számtalan fajtatiszta állat is kerül be a rácsok mögé. Bár valóban sok a keverék is, ez nem kell, hogy problémát okozzon, sok előnye van, ha egy kutyában több fajta keveredik.

“A menhelyi kutyák betegek.”

Sokan valóban betegen kerülnek oda, de az első, amivel fogadják őket, az alapos kivizsgálás és kezelés. Mire gazdit keresnek számukra, már rendben vannak, és a személyiségüket is megismerik.

“A felnőtt kutyák már nem taníthatóak.”

Dehogynem! Sok esetben sokkal készségesebbek és jobban is tudnak koncentrálni már a kérésekre, mint a kölykök.

“A bántalmazott, nehéz sorsú kutyákból sosem lesznek igazán családi kutyák.”

Ez sem igaz! A kegyetlen múlttal rendelkező állatok, bár sokszor félénkek, vagy olykor valóban vannak viselkedési problémáik, ezek nem maradnak meg örökre! Amint biztonságban érzik magukat és gondoskodnak róluk, még hálásabbak és ragaszkodóbbak lesznek általában, mint a nehéz időket nem megélt társaik.

Ezek ismeretében remélhetőleg több árva kutyus talál majd szerető gazdára, sokan várnak új otthonra!