Nyáron a kutyaséta néha úgy indul, mint egy idilli reklám: napsütés, boldog farokcsóválás, gazdi kezében póráz, kutya fejében a teljes világ megszimatolásának terve. Aztán jön az aszfalt, amely délutánra nagyjából olyan hőmérsékletű, mint egy óvatlanul bekapcsolva hagyott palacsintasütő. A különbség csak annyi, hogy mi cipőben vagyunk. A kutya nem.

A tappancs vastagabb bőrű, mint a mi talpunk, de nem páncél. Megéghet, berepedezhet, fájdalmassá válhat, és a kutya nem mindig jelzi azonnal úgy, ahogy mi várnánk. Nem fog drámai monológot tartani a járdaszegélyen, hogy „gazdám, a burkolat hővezetési tulajdonságai aggasztóak”. Lehet, hogy csak húzódzkodik, kapkodja a lábát, keresi a füvet, leül, vagy furcsán kezd járni.

A legegyszerűbb teszt: tedd a kézfejedet vagy tenyeredet néhány másodpercre az aszfaltra. Ha neked kellemetlen, a kutyának sem lesz wellnessélmény. A beton, térkő és aszfalt sokkal jobban felmelegedhet, mint a levegő, és akkor is égethet, amikor mi csak annyit mondunk: „de hát nincs is olyan meleg”.

A nyári sétát érdemes kora reggelre vagy késő estére időzíteni. Nem a déli bevásárlókörútra kell ráfűzni a kutya napi nagy kalandját, főleg nem fekete aszfalton, árnyék nélkül. Ha napközben muszáj kimenni, legyen rövid, céltudatos, árnyékos, és ne a maratoni szimatkör akkor történjen. A fű, földút, árnyékos park sokkal jobb választás, mint a városi sütőlap.

A víz sem csak divatos kiegészítő. Kisebb testű, idős, túlsúlyos, rövid orrú vagy beteg kutyáknál különösen gyorsan gond lehet a hőségből. A lihegés normális hűtési mód, de ha a kutya nagyon bágyadt, bizonytalan, erősen liheg, nyálzik, hány, összerogy vagy zavartnak tűnik, az már nem „nyári fáradtság”, hanem állatorvosi vészjelzés lehet.

A kutyacipő bizonyos helyzetekben segíthet, de nem minden kutya viseli boldogan. Ha használjuk, szoktatni kell, nem a hőségriadó napján ráadni először, amikor a kutya azt hiszi, négy lábra szerelt árulást kapott. A tappancsápoló balzsam is jó lehet kiegészítésként, de nem teszi hőállóvá a kutyát.

A nyári séta tehát nem elmarad, csak okosabb lesz. A kutya ugyanúgy akar menni, szimatolni, híreket olvasni a villanyoszlop alján, de a gazdi dolga eldönteni, mikor biztonságos. Mert egy jó séta után a kutya fáradtan alszik. Egy rosszul időzített séta után viszont a tappancsa is emlékezni fog rá.