Legrégebbi, több mint 400 éves fajtánk.
Az egykori Monarchia területén Lipicán 1580-ban alapított ménesben tenyésztették ki. Elsősorban spanyol alapanyagon (némi keleti vérhányaddal) nyugszik a fajta.
Célja a bécsi udvar pompára, parádézásra alkalmas lóval való ellátása.
Jellemzője a közepes méret, félkos fej, magasan illesztett, ívelt, izmos nyak, kissé elmosódott mar, erős far, kissé meredek lábszerkezet, kifejezetten akciós, nagyon tetszetős mozgás.
Színe leginkább szürke, de létezik fekete színben is.
Elsősorban fogatló, a magyar fogatsport legeredményesebb fajtája. Ezzel együtt a Bécsi Spanyol Iskolában lipicai lovakkal mutatják be magas-iskolás gyakorlataikat a lovagló mesterek – tehát hátas használatra is alkalmas a fajta, pontosabban annak bizonyos területeire.
Ma is élő törzsei: Pluto, Favory, Maestoso, Conversano, Neapolitano, Siglavy, Incitato, Tulipán. A fajtát elsősorban a Monarchia utódállamaiban tenyésztik, de a világ minden táján megtalálható.
Novotni Péter: Lótartás a családban (Gazda Kiadó)
