Madárparadicsom.

Busa Péter régóta eteti kertjében a madarakat, a szárnyasok pedig egész évben visszajárnak hozzá. Néhány nappal ezelőtt egy ritka, fehér tollazatú feketerigóra lett figyelmes. A madár szokatlan színének oka a leucizmusban, azaz a bőre nem termel pigmentanyagot, de a lágyabb szövetek termelhetnek. Korábban megfigyeltek hasonló madarat már Pécsett. A következőkben Péter mutatja be madárbarát kertjét, valamint a különleges rigót.

Mezőkövesd egy csendes utcájában élek a családommal. Az udvarunk szépen parkosított cserjékkel, tujákkal és egy hatalmas diófa is található rajta. Szerencsénkre a szomszédos ingatlanok is szép nagy diófákkal, erdei fenyőkkel és gyümölcsfákkal büszkélkedhetnek, így a lakókörnyezetünk sokfajta madárnak adnak otthont és élelmet.

A madarak etetőhelyéül egy orgonabokrot választottam, mely a nappalink ablakától pár méterre található, így folyamatosan gyönyörködhetünk a madarakban. Gerlék, verebek, cinkék, zöldikék, stiglicnek, feketerigók és harkályok a kertünk állandó látogatói.

A feketerigók között az egyik tollazatában fehér szín is megfigyelhető, amely nagyon különlegessé teszi ezáltal.

 

Ez a madár kb. 1 hónappal ezelőtt jelent meg a kertünkben, ahol azóta is visszatérő vendég. Első megjelenésekor hirtelen nem tudtam beazonosítani, milyen madár is lehet. A szarkát kizártam, mert attól jóval kisebb termetű, majd amikor másodjára megjelent, akkor már a többi rigó társaságában és közelebb engedett magához, nyilvánvalóvá vált, hogy egy fekete rigóról van szó.

A madarakat főként fekete napraforgómaggal etetem, melyhez diót is szoktam morzsolni. Az orgonabokor ágaira eleséggolyókat is felakasztok, 2 tálban naponta többször friss vizet öntök nekik. A diófákról lehullott diótermés egy részét a földön hagytam szándékosan, melyet a fekete rigók és a harkályok képesek feltörni és kicsipegetni.

A gerlék a diófán ülve szokták várni, hogy megtöltsem a madáretetőt és az orgonabokor köré szórjak eleséget, majd amikor kissé eltávolodok onnan, azonnal leszállnak és megkezdik a táplálkozást. Szinte hozzászoktak a jelenlétemhez.

Előfordul, hogy egyszerre 8-10 gerle, több tucat veréb és pár cinke és rigó egyszerre falatozik.

A madarakat egész évben etetem, nyári időszakban pedig nagyobb vizes tálat rakok ki nekik, amiben egész nap fürödhetnek.

A gerlék nagyszámú jelenléte idevonzza a karvalyt is, így volt már rá alkalom, amikor az eleséget szemező gerlék közé csapott le és elragadott közülük egyet.

A madarak megfigyelésében és etetésében a 2 és fél éves kisfiam, Ákos is már aktívan közreműködik, aki csecsemőkora óta ehhez van szoktatva, és aki már fajok szerint is képes a madarakat megkülönböztetni és megnevezni.

Örömömre szolgál, hogy a szép lakókörnyezetünkben a madarak állandó vendégeink, melyek tavasszal gyönyörű énekükkel örvendeztetnek meg minket.