65 évvel ezelőtt, 1957. november 3-án indult a világűrbe a szovjet Szputnyik-2 fedélzetén Lajka.

Az emberiséget régóta foglalkoztatja az űrkutatás. Évtizedekkel ezelőtt még az is kérdéses volt, hogy egyáltalán lehetséges e, hogy bármilyen módon kijussanak az emberek az űrbe és ott életben is maradjanak.

Az első szuborbitális repüléseket (űrugrásokat, melyek során az űreszköz feljut a felső légkörbe, de nem éri el a Föld körüli pályára álláshoz szükséges első kozmikus sebességet) muslicákon végezték. Őket amerikaiak lőtték fel 1947-ben egy német V-2 rakéta segítségével. Egy évre rá követte a muslicákat Albert, a rhesusmajom, és később három másik társa is, az akkor Albert programnak elnevezett kísérlet keretében. Egyik állat sem élte túl az űrugrást.

Az 1950-es évek elején a szovjetek is elindították az állatkísérleteket. Először rágcsálókkal, majd kutyákkal. 1957. október 4-én fellőtt első űreszköz, a Szputnyik-1 sikere annyira fellelkesítette Nyikita Hruscsov akkori pártfőtitkárt, hogy azonnali utasítást adott a következő kísérletre, amit a nagy októberi szocialista forradalom negyvenedik évfordulójára kellett időzíteni. Sok idő nem maradt a fejlesztésekre, így egy kutyát küldtek ki az űrbe, hogy lássák milyen hatással van a kozmosz az élő szervezetre. Az alanyokat Moszkva utcáin kóborló ebek közül gyűjtötték be, a tíz kutyából három maradt esélyes. Elég kemény kiképzés várt rájuk. Centrifugákkal próbálták szimulálni a gyorsulást, gélt kaptak enni, erős hanghatásoknak tették ki őket és napról napra egyre szűkebb ketrechez szoktatták őket. Nem viselték jól ezeket, ezért a kiképzést meg kellett hosszabbítani. A három kutya közül Lajkát indították végül útnak, a két űrugrást túlélt Albina volt a tartalék, Muska pedig a kontroll kutya.

A 4 méter magas, mintegy fél tonnás, kúp alakú szerkezetben, alul, egy szűk kapszulában szorongott a tartályhoz szíjazva, amitől felülni még igen, de felállni vagy megfordulni már nem tudott. Hűtőventilátor, oxigéngenerátor, egy heti élelem és egy, az ürülékfelfogására alkalmas hátsójára erősített zacskó volt az útravalója a világűrbe.

Mindenki tisztában volt vele, hogy onnan már soha többé nem tér vissza. Ha életben is maradt volna odafönt, akkor sem tudták volna visszahozni. Többféle hír jelent meg az akkori szovjet médiában Lajka sorsáról, de 2002-ben kiderült a szomorú igazság. Egy műszaki hiba miatt a hűtőventilátor nem működött megfelelően, a kutya a kabin túlhevülése és a stressz miatt pár óra után eszméletét vesztette és nem sokkal később elpusztult.

Az ő űrutazása vitte előrébb az űrkutatást. 1961. április 12-én járt Jurij Gagarin első emberként a világűrben.

Lajka bekerült a történelembe, az életét áldozták a tudományért. Több szobrot emeltek neki és bélyegek jelentek meg a képével, de ennél sokkal többel tartozik neki az emberiség.

Bővebben: Wikipédia