Vannak jószágok, akik mintha főállásban azon szorgoskodnának, hogy romba döntsék a kertet.
Vég nélküli ásás, ez a hobbijuk, hivatásuk. Ennek persze számtalan oka lehet, hogy miért is csinálják, az unalomtól kezdve a föld alatti élővilág becserkészéséig, de most inkább a megoldásokról beszélünk.
Az első az elszeparálás.
Lekeríthetjük előle a megóvni kívánt részt a kertből. Kapunk majd egy szomorúan néző kisállatot, de van, hogy ez a legegyszerűbb módja a pázsit és virágok megóvásának. Így is örülhet, hogy nem lett kikötve. Persze maradjon elég nagy tere a mozgáshoz.
Aztán ott a csirkeháló.
Ez egy kicsit fárasztóbb megoldás, de relatív tartós. Ehhez kicsit kell ásni, majd nagy U alakú dróthuzal darabokkal lefixálni a földbe a lefektetett csirkehálót és visszatemetni elegyengetve a földet. Valószínű így is lesz egy darabig kísérlet az ásásra, de hamar rájönnek, hogy kényelmetlen és macerás.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Ha nem ragaszkodunk a pázsithoz, opció még a “térkövezés”.
Ez lehet akár bontott téglából is, a minta és a köztes hézagok a kreativitásunkra vannak bízva. Ez jól is tud kinézni, nem kell annyi füvet nyírni és a kiskutyánk sem fog akkora késztetést érezni, hogy megbontsa (remélhetőleg).
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Megoldás lehet még a növények magaságyásba ültetése, vagy a kutya számára kijelölt saját “homokozó”, ahol kedvére áshat. Ahány ház, annyi szokás, de valamelyik megoldás csak beválik, hogy a kert is szép maradjon és a kutya is boldog.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
