Az utolsó költésekből származó fiókák még nem tudtak a szüleikkel elvonulni Afrikába.
Az év mostani szakaszában erőt gyűjtenek a nagy utazáshoz, amit nem könnyít meg a hűvös időjárás és a táplálékhiány. Az egészen kicsi fiókák még a fészekben vannak, a nagyobb, már repülni képes példányok pedig az eső elől házfalakon, ereszek alatt, párkányokon keresnek menedéket. A hideg nagyon megviseli őket, ezért próbálnak ‘fürtökben’ lógva, összebújva túlélni. Az erejük viszont fogy, a hőmérséklet csökken, sokszor elgyengülve le is esnek, ahol a biztos halál vár rájuk, ha nem segítünk nekik. Mi tehetünk?
A biztonságos és száraz menedék, illetve ennivaló és víz biztosítása életmentő számukra!
Könnyen megtanulnak tányérból, virágalátétből, tálcáról enni, így arra helyezzünk ki nekik a (macskabiztos) párkányra (állatkereskedésben vagy állateledeleket árusító boltban kapható) lisztkukacot! Nem összekeverendő a csontkukaccal, amivel tilos etetni őket!
Ha földön fekvő, gyenge fecskére találunk, tegyük kartondobozba, amit újságpapírral, vagy papírtörlőkendővel bélelünk ki (rongy nem alkalmas erre a célra, mert beleakad a karmuk és sérülést okozhat), és több helyen kilyukasztunk, hogy elegendő levegőt és fényt kapjon a madárka! Ha több fiókát találunk, rakhatjuk ugyanabba a dobozba őket, örülnek a fajtársaknak. A melegebb napokig, vagy ameddig új erőre kapnak és képesek lesznek repülni, őrizzük őket és gondoskodjunk rólunk, utána eresszük szabadon!
Ha valaki úgy érzi ez túl nehéz feladat számára, kérheti a Fióka és Madármentés vagy a legközelebb levő madárkórház, állatkert támogatását is.
Kiemelt kép: Wikimedia Commons/Andrew Butko
